Sztárok

Bombera Krisztina szerelmes lett New Yorkba

Mi történik akkor, ha két Krisztina találkozik New Yorkban? Most kiderül: Falus Kriszta fotóriportját láthatják Bombera Krisztináról, munkájáról, családjáról.

Ritka szakmai szerencse és kihívás, ha egy újságíró olyankor tudósíthat a világ bármely pontjáról, amikor ott éppen történelmi jelentőségű események zajlanak. Ilyen számomra az idei ősz az Egyesült Államokban. A nyáron itt még mindenkit az tartott izgalomban, hogy vajon a legelső női elnökjelöltet, Hillary Clintont, vagy a legelső színes bőrű politikust, Barack Obamát választják a demokraták elnökjelöltjüknek. Pár héttel később személyesen tapasztalhattam a republikánus pártkongresszuson azt az őrületes lelkesedést, amelyet a konzervatív közönségből a párt legelső női alelnökjelöltje, Sarah Palin váltott ki. És hol van ez ma már mind azokhoz a percről percre változó, súlyos gazdasági eseményekhez képest, amelyek miatt a világon ma sokan azt mondják: a globális kapitalizmust teljesen újra kell gondolni?!

Nem mentes ezektől az eseményektől a közvetlen környezetem, a kis mikrovilágom sem: a játszótéren, a sarki kávéházban, a metrón mindenki ezekről az eseményekről beszél. Vajon milyen anya Sarah Palin, akinek az ötödik, most négy hónapos gyermeke Down-kórral született? Vajon tényleg beállnak-e mögé Hillary Clinton csalódott női szavazói? Vajon ki kéne-e venni a bankból a pénzt, még ma, mielőtt az éjszaka talán összeomlik minden? Melyik pólón szebb Obama arca, azon, amelyet a mi utcánkban hord a közértes lány, vagy azon, amelyet az óvónő vett a múlt héten az interneten? Kinek a keze legyen inkább az atomgombon: az övé vagy John McCainé?

Egy magyar újságírónak általában két esélye van komoly interjúkra: vagy ismer már befolyásos embereket, akik ismernek valakit, aki majd beajánlja, vagy megpróbál a helyszínen kikerülhetetlenül és lehengerlően viselkedni. (Egy barátnőm, megtudván, hogy sztárinterjúkra nem szeretek vadászni, mert feszélyez, ha idegesítő rajongónak tűnök indokolatlan kérdésekkel – így sétáltam el például számtalanszor, elegánsan és szótlanul, Anderson Cooper, a CNN egyik legnagyobb sztárja mellett –, remek megoldást javasolt az ilyen helyzetekre: kérdezzem meg, nem tudja-e, hol lehet harcsát kapni a környéken. Tartalmas munkakapcsolatot alapoz meg szerinte egy ilyen indítás…) Sokat segít az is, ha az ember mikrofonján a Magyar Televízió logója díszeleg: „MTV”, vagyis egy amerikai számára: „Music TV”, minden kamasz kedvenc csatornája. Szegény Larry Silverstein – akit a képen látnak – aggódott, hogy esetleg Britney Spearsről fogom kérdezni, de képtelen volt elsomfordálni mellettem. Végül a nyakába szabadult az egész média. Silverstein pár héttel a terroristatámadás előtt vette bérbe a világkereskedelmi tornyokat, és ma ő tartja kézben azt, hogy mi és hogyan épül újjá a „Ground Zero” területén.

New York az elképesztő élményekért cserébe kiveszi belőlem mindazt az energiát, amelyet ez a város kegyetlenül megkövetel azoktól, akik itt szerencsét próbálnak. Az amerikaiak azt mondják: nem szabad sokáig élni Kaliforniában, mert az ember elpuhul, de New Yorkban sem, mert ott megkeményedik. Ez a város minden, csak nem kényelmes. Nem elég tiszta, a zaj nagy, a rohanás őrületes, a lakások minősége rosszabb, a szolgáltatások nagy része gyengébb, mint otthon. És valahogy mégis csodálatos. Lehetetlen, hogy az ember ne szeressen bele New Yorkba végzetesen, még akkor is, ha egyszer végre megkönnyebbülten – és kicsit könnyes szemmel – maga mögött hagyja.

New Yorkban az egyetlen épeszű közlekedési mód, ha metróra száll az ember. Akár kamerával, teljes menetfelszereléssel együtt. Babakocsival (esetleg két babakocsival) nehezített a pálya, esélyegyenlőségi megoldásokról nem is hallott a legtöbb megálló, csodálatos szerencse, ha itt-ott lifttel lehet lejutni. Viszont biztonságos, éjjel-nappal, minden ellenkező híresztelés ellenére.

 

Az amerikaiak életében alapszabály: ne ücsörögj megszerzettnek hitt babérokon, amúgy is könnyen, gyorsan megpenészednek! Tanulj, változz, légy alázatos, kockáztass és merj hibázni – és hidd el, egyre boldogabb leszel a munkádban!



Vizi Attila, az MTV vezető operatőre, évtizedes barátom és kollégám. Ő készített fel mindenre tavaly, indulás előtt. Megtanított vágni, kicsit a kamerával is bánni, bődületesen hiányos informatikai tudásomat javítgatta, és kitalálta, hogyan tudunk nagyon olcsón, mindennap, szinte bárhonnan, az internet segítségével adást készíteni.

 


Hét év után most jutottam be először a szigorúan elzárt területre, az úgynevezett Nullapontra, az ikertornyok romjainak helyére. Építési terület, kezdetleges fázisban – ennyit látunk belőle a kerítésen át, hosszú évek óta.

Megrázó volt besétálni, de egyfajta gyógyulási folyamat: a romok, a bűz, a pusztulás a múlté, állítólag nemsokára kezdődhet itt a munka, épülhet az emlékpark, a múzeum, újra az égbe szökhetnek a felhőkarcolók. New York már 2001. szeptember 11-e délutánján azt üzente a világnak: a szabadságot nem lehet elpusztítani. Sebet lehet ugyan ejteni rajta, de az idővel begyógyul. Pedig New York mégis megváltozott. Szerényebb lett és barátságosabb

Vajon milyen lesz ez után az ősz után, amikor éppen arra döbben rá Amerika: nemcsak terroristák, de a saját üzletemberei, piacainak szabályozatlansága, a Wall Street-i pénzintézetek rövidlátása is óriási mértékű, lassan gyógyuló pusztítást okozott az emberek életében?

A képriport második felét az e heti Nők Lapjában olvashatjátok.

További kiemelt témáink a Nők Lapja október 15-én megjelenő, 42. számából:

Tamással…
Igazi különlegességeket készített nekünk Tamás. A finomságok bármely ünnepi ebéd fogásaként megállják a helyüket.

Nosztalgia
Emlékeznek még Vicára és Gergőre? Persze ezt csak azoktól kérdeztem, akik már benne járnak a korban, hiszen 40 éve mutatták be az Egri csillagokat.

Oszkói szőlőhegyen
Hegyi pásztoroknál járt Schäffer Erzsébet, ahonnan sokféle tudást hozott. Jövő héten elmeséli nekünk…

A heti szerkesztő, Lazarovits Szilvia ajánlásával:
Kiskamaszok a szabadidőről

Nyáron már körülnéztünk, mivel töltik a tinik a szabadidejüket. A kép nem volt kifejezetten pozitív. Mostani körkérdésünk arról szólt, mit csinálnak a tinik akkor, amikor épp nincsenek a suliban. Bár első ránézésre kevésbé veszélyes életet élnek iskolaidőben, mint a vakáció alatt, az eredménytől mégsem lettünk maradéktalanul boldogok. A srácok idejük nagy részét képernyő előtt töltik, a változatosságot legfeljebb az adja, hogy tévé vagy számítógép monitorját bámulják. Se mozi, se színház, se könyv, se mozgás, se család, se társaság. Jó ez így?

Továbbá: Szépség, Konyha, Egészség, Horoszkóp, Társkereső és még sok minden más!

Ne felejtsétek: Nőnek lenni jó!

 

Még több az e heti Nők Lapjából:

Húsok rántva és töltve – receptek Tamástól »
A női gyönyör titka – Egy gyógyító örömlány tanácsai 2. »
D. Tóth Kriszta: Élőadás és ráadás »
A kiskamaszok igazi barátja: a számítógép »
Nagy budapesti hídtúra – két keréken »
A Presszóban »

Tv.lap.hu »
Műsorvezető.lap.hu »

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése