nlc.hu
Sztárok
D. Tóth Kriszta: Paracsidom és matomato

D. Tóth Kriszta: Paracsidom és matomato

Titeó. Ez az egyetlen szó, ami megmaradt ifjúkori magamtól a családi almáriumban. Titeó a cumisüvegem volt, az egyetlen, amelyből hajlandó voltam inni. Ki tudja, bimbózó szókincsem és érintetlen gyermeki logikám alapján vajon hogyan született ez a kifejezés. Mindenesetre a mai napig emlékszünk rá.
Fotó: Lábady István
Fotó: Lábady István

Hat és fél évvel fiatalabb öcsém szemantikai szárnypróbálkozásait már sokkal jobban dokumentálta a család. Tőle olyan klasszikusokat őrzünk, mint „irgumburgum”, ami hamburgert jelentett, illetve „pürgeri genye”, ami nem más, mint gesztenyepüré. Az ember tehát azt gondolná, hogy egy olyan huszonegyedik századi gyereknek, mint Lola, a technika változatos eszközeinek segítségével szinte minden lépését rögzítik valamilyen hang vagy/és képhordozóra. Az pedig, hogy hetente közzéteszem közös életünknek egy szeletét, egyenesen kötelezővé tenné számomra, hogy ha nem is digitális hangrögzítővel, de legalábbis egy klasszikus jegyzetfüzettel rohanjak a gyerek után, hátha mond vagy csinál valami említésre (megírásra) méltót. Csakhogy nekem így nem működik. Legfőképpen azért, mert bármennyire is a szívem csücske a Lolával az élet rovat, mi nem azért élünk, hogy aztán írjak róla. Hanem éppen fordítva. Élünk, aztán szerda éjszaka, amikor leülök a laptopom elé, vagy elő tudom rángatni az emlékeket az agyam zegzugaiból, vagy nem. Van, hogy befejezem és elküldöm a szerkesztőnek a darabot, majd aludni térek. Az álom és az ébrenlét között aztán eszembe jut egy poén, egy elszólás, egy eset, amelyet vétek volt kihagyni az a hetiből. De beleírni már nem lehet, mert a határidő, ugye…

Lola, erről már írtam, jó néhány hónapja szövegel. Megállás és gondolkodás nélkül. Mindenről és mindenkiről. Sok-sok kifejezést tanul egyszerre, van, hogy majd’ az egész mondat új neki. Egy hároméves gyerekagyban azonban az a csodás, hogy rögtön hallás után már használja is az új információkat. Mint egy szivacs, amely egyszerre szívja és löki ki magából ugyanazt a vizet. És ha egy szóra nem emlékszik, akkor gyárt helyette másikat. Ami majdnem olyan, mint az eredeti. De sokszor még jobb is. Több ilyen van, de a kedvencünk azért különleges, mert mind magyarul, mind pedig angolul nagyon mókásan rögzült a lányunk agyában. A paradicsomról (angolul: tomato) beszélek. A paradicsom Lola legnagyobb kedvence. A szó pedig mostanság a mi kedvencünk, apáé és anyáé. A paradicsom Lolánál nem paradicsom vagy tomato, kérem szépen, hanem „paracsidom” és „matomato”. Milyen igaza van, ez tényleg sokkal jobban hangzik! Ő természetesen meg van győződve arról, hogy jól is mondja. Mi pedig – ellenkezve a józan ésszel, illetve a világ összes nyelvészével és gyerekpszichológusával – ráhagyjuk, nem javítjuk. Sőt, mondatjuk vele, ahányszor csak tudjuk. Hát ha egyszer olyan helyes…

Olvassátok el Lola korábbi történeteit blogunkban! »

 

Aztán ott van a fikusz. Ami, ugye, a háromévesek világában már önmagában egy lenyűgöző jelenség. Ne aggódjanak, nem szándékozom sokat írni róla, de a gyengébb gyomrú és idegzetű olvasókat most inkább átirányítanám Vekerdy tanár úr rovatához néhány percre. Szóval ez a bizonyos fikusz a világ legérdekesebb dolga. Először is az ember orrában található, de ki tudja, honnan jön? Aztán, nagyon remekül lehet onnan mutatóujjal kibányászni. Végül pedig ott van maga a kifejezés. Ez a misztikus szó: fikusz. Igazán nagyon izgalmas! Hát még akkor, ha a kérdéses cikksorozatban szereplő törpe illető háromból kétszer úgy aposztrofálja, hogy „fikszusz”, és állhatatosan próbálja az ujjára ragadt anyagot a bili belseje felé navigálni… de ezt most már tényleg hagyjuk.

 

Végül, de még véletlenül sem utolsósorban, hadd osszam meg önökkel Lola legfrissebb zsengéjét. A Nők Lapja két héttel ezelőtti címlaphölgyét, a magyar gyermek (és felnőtt) lelkek koronázatlan királynőjét, személyes csodálatom és évtizedes tiszteletem tárgyát, Halász Juditot az én háromévesem szintén átkeresztelte, és nem is akárhogyan. A művésznő koncertje után kipirult arccal újságolta: „Mama! Nagyon jó volt! Halász Nudli énekelt nekünk! A Csiribirit!” Azt hiszem, talán jobb, ha ehhez nem fűzök hozzá semmit.

Még több az e heti Nők Lapjából:

Szulák Andrea: Rozina csodás kiscsaj! »
Mártást a hús mellé! »
Tantrikus szex »
India titkos tanításai – Útravaló egy magyar családnak »
Csak a neved, vagy a sorsod is? »
Ritka betegségek, amikről még alig hallottunk »

 

További kiemelt témáink a Nők Lapja december 3-án megjelenő, 49. számából:

Szulák Andrea
Kevesen vannak a tévéképernyőn, akikkel kapcsolatban ilyen nagy az egyetértés: szeretjük. Meggyőző volt énekesnőként, színpadon és hiteles a képernyőn – elfogadjuk, hallgatunk rá. De ő is ember, és számára mindez munka: milyen a hétköznapjain, hogy él – Szulák Andi egy napjának eseményeibe kukkantott bele Fejős Éva újságíró és Talabér Tamás fotóriporter

+Ajándék: Segítünk magunknak
32 oldalnyi tippek, tanácsok, magyarázatok gazdasági válság idején!

Két nő, sok szoknya
Alkat, stílus, szín, szabás, anyag – megmutatjuk, kinek mi áll jól. Hordjunk szoknyát bátran!

Koldus és királyfi (királylány?)
Riporterünk minden boltba kétszer ment el vásárolni. Csak először így (lásd 1. kép), aztán így (lásd 2. kép). Vajon hogy fogadták?

Nők a nagyvilágban
Egy magyar család négy gyerekkel Indiában. Rist Lillának elárulják, mit tanultak ott – és nem az iskolában!

Szépség reggeltől estig!
Tanácsokat adunk óráról órára, mikor milyen kozmetikumot használjon, milyen beavatkozás hat igazán

A heti szerkesztő, Molnár Gabriella ajánlásával:
Csak a neved, vagy a sorsod is?

Amikor egy pár nevet ad születendő gyermekének, ki tudja, mivel jegyzi el? Sokszor nem is érzékeljük, hogy életre szóló szülői felelősségünk része ez a szórakoztatónak, játékosnak látszó gesztus is. Nagy nevek hordozói mondják el, számukra mit jelent így élni – tükre-e nevük a sorsnak is, melyre születtek. Nyilatkoznak a szülők, az asztrológus és a nyelvész is: talán könnyebb lesz majd nevet választanunk – ha már a hozzá tartozó életet megkönnyíteni nem is tudjuk.

Továbbá: Szépség, Konyha, Egészség, Horoszkóp, Társkereső és még sok minden más!

Ne felejtsétek: Nőnek lenni jó!

 
Gyerek.lap.hu »
Nevelés.lap.hu »
Gyermekkultúra.lap.hu »

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top