
– A kalendáriumi kötelező ünnepek egyre kevésbé, az „iparosodásuk” miatt. A saját ünnepek annál inkább, mint az utazás, születés, őszinte nevetések, meghittségek, baráti találkozások.
– Mi volt a legkedvesebb vagy legmeglepőbb ajándék, amelyet valaha kapott születésnapjára?
– Az ideire egy tízhetes újfundlandi fiúcskát kaptam. Fáraó roppant szerethető ajándék, mulatságos, érzelmes, és fitneszcélra is remekül alkalmas: a pisitócsák feltörlése erősíti a has- és a combizmokat, a rendszeres sétáltatás – ezek mellett – a többit is.
– Tipikus Kosnak tartja magát? Hisz az asztrológiában?
– A Halak–Kos-fordulón születtem, Skorpió aszcendenssel. Rám is igaz, ami az Ikrek–Halakra (vagy fordítva?). Für Anikó mondott erről egy jó mondatot: „Négyen vagyunk, áll a bál.” Dúskálok a születési jegyeimre jellemző tulajdonságokban. Talán ezért nem okoz gondot számomra a regénybeli figurák életre leheléséhez szükséges tudathasadás. Ha kell, hasadok, mint az atom, de „civilben” csak négyen vagyunk.
– Az ország legnépszerűbb írónőjeként tartjuk számon, de a sztárságtól mintha tudatosan menekülne. Sosem hiányzott a rivaldafény? Figyeli egyáltalán a közszereplők életét?
– Az emberi faj írófélék rendjébe tartozó egyedei (jobbára) igénylik az olykori félrevonulást, egyedüllétet. Elbújva, csendben, nyugiban tudnak vajúdni-írni. Az újratöltődéshez persze kirúgom magam alól a széket, kirobogok a szobából, és újfent a magamévá teszem a világot, ám inkább nap- és hold-, semmint reflektorfényben. Tévét nézek, pletykalapokat is forgatok, ám a „nyilvánoskodás” nem az én műfajom, főleg megfigyelni szeretek.
Névjegy
|
– Regényeiben falakat romboló szerelmek és agyafúrt bűntények váltakoznak. Ha csak egyetlen könyvet olvashatna el a következő évben, az romantikus lenne, vagy krimi?
– Ha csak egyetlen könyvet olvashatnék el évente, az megőrülés lenne. Egyébként mindenevő vagyok, „nem a műfaj, hanem a színvonal a fontos” credóval. És szeretek egyszerre több könyvvel is kontaktusban lenni.
– A honlapján tartja a kapcsolatot az olvasóival. Kérnek öntől – mint a férfilelkek igazi ismerőjétől – magánéleti tanácsokat is?
– Direktben nem kérnek. Megosztják velem a gondjaikat, örömeiket, én pedig „őszülő halántékkal” reagálok azokra.
– Persze, a paskók eleinte problémáztak, hogy „feminista” regényeket írok. Azóta rájöttek, hogy a hősnőim nem a saját világnézetemet jelenítik meg, más nőneműek is gondolnak, szólnak, tesznek hasonlókat. Akinek nincs humorérzéke, az nem is szereti a könyveimet, akinek van, az viszont képes a helyére tenni a dolgokat.
– Senki nem akarta még megfilmesíteni valamelyik művét?
– Hát bizony, huszonkét éve várok Spielbergre…
– Valóságos kis állatkert veszi körül. Tudja szám szerint, hogy hányan vannak most a négylábú barátai?
– Persze. Korábbi lakóhelyemen az önkormányzat olyan állattartási törvényt alkotott, amely arra kötelezte a helyi polgárokat, hogy összeszámlálják a háztartásukban élő összes gerinces és gerinctelen állatot. Az igazat megvallva: az utóbbi feladattal erősen próbára tettek, de belejöttem! Óriási gyakorlatra tettem szert az atka-, légy- és pókszámlálás során. Jelenlegi biotópomban nincsenek ilyen matekfeladványok, elegendő, ha a gerinces társállatok számát tudom.
– Min dolgozik mostanában, és mikorra várhatják az olvasók az új regényt?
– Nemrég fejeztem be a legújabbat. A Mennyből a csontváz húsvét környékén kerül a „betűboltokba”. Valaki megállapította: jellemző rám, hogy a karácsonyi történet nyuszira jelenik meg. A regényben egy család „furabogár” tagjai gyűlnek össze az angyalos ünnepre. Az elgonoszodó időjárás miatt több hívatlan vendég csatlakozik hozzájuk, nem csak az élők sorából, és amint az lenni szokott, az eldugdosott csontvázak is kibuknak a szekrényekből. Ugyancsak hamarosan jelenik meg a szintén vidám szellemű Mesemaraton beszélőkönyv verziója. Jelenleg a Sárkánykönny című regény újraszöszölésén bíbelődöm a második kiadáshoz.
KOS – Szakértőnk, Székelyhidi Ágnes elemzése
Vavyan Fable Előrejelzés a most, a születésnapján induló évre: Ebben az évben, vagyis a következő 12 hónapban arra kell leginkább ügyelnie, hogy minél kevesebbet nosztalgiázzon. Nem baj, ha felidézi az emlékeket, de ne ragadjon a múltban! Az sincs kizárva, hogy régi ismerősök, elfeledett szerelmek, gyerekkori barátok térnek vissza az életébe, vagy fizikai valójukban, vagy csak a velük kapcsolatos érzések. Bármelyik legyen is, fontos, hogy örömmel fogadja őket. Ne tegyen fel túl sok kérdést! De egyet mindenképpen: „Milyen üzenetet hoztál nekem?” A választ talán nem is a másik fogja megadni, hiszen az ott van legbelül. Ha befelé figyel, meg fogja találni. A másik nagy jelentőségű téma: az otthonnal és/vagy családdal kapcsolatos változás. Elkerülhetetlennek látszik, hogy valaki elmenjen, vagy valaki jöjjön, vagy átalakítás, esetleg költözés is lehetséges. Ezek első ránézésre ijesztőek lesznek, mivel gyökeresen felbolydíthatják az addig jól működő rendszert. Kicsivel később viszont könnyű lesz belátni, hogy mindennek épp itt volt az ideje, és az eredmény kárpótolni fogja az elszenvedett „sokkért”. A harmadik, hogy várható egy olyan új ember belépése az életébe, aki fáklyaként fog rávilágítani olyan témákra, amelyek eddig sötétben voltak. Az ő szerepe pusztán annyi lesz, hogy segítse a tisztánlátást. Hogy marad-e, maradhat-e, az azon múlik, hogy milyen módon és erővel „üt ki” korábbi szereplőket, vagyis hogy biliárdgolyóként fenn tud-e maradni az asztalon, vagy azzal a lendülettel, amivel jött, beleesik az egyik lyukba. |