D. Tóth Krisztinát nap mint nap láthatjuk a tévé képernyőjén, amint komoly, határozott tekintettel vezeti a Híradót. A tavaly márciusig még brüsszeli tudósítóként dolgozó híradós szerencsére nem riad meg a változásoktól és a kihívásoktól, épp ezért nem csak a köz- és politikai élettel foglalkozik. A műsorvezető újságírói és írói tehetségét is kihasználva a Nők Lapja Krisztát kislánya, Lola életéről, mindennapjairól szóló cikksorozat írására kérte fel. Ennek már két éve. Most egy bővített, kiegészített kiadásban megjelent a Lolával az élet című kötet is.
A Sztárfórum vendégeként Kriszta nem riadt meg az olykor negatív véleményektől sem, őszintén válaszolt a feltett kérdésekre. Így megtudhattuk, miért nem láthatjuk Lola arcát, hogyan viseli Kriszta férje a magyarországi életet, miért ír kislánya mindennapjairól.
Loláról
„Szeretem olvasni a Loláról szóló írásaidat, sokat felolvastam a férjemnek is. Jókat nevetünk néha, sokszor együtt érzünk veletek, nem könnyű a gyereknevelés. Mikor láthatjuk Lolababát? Biztosan nagyon helyes kislány.
Lola magánbölcsibe jár, vagy államiba?…”
„Lolababa arcát egyelőre nem mutatjuk meg. Nem azért, mert nem tisztelem az olvasókat, hanem azért, mert óriási felelősség minden héten megjelenni egy nagy példányszámú hetilapban. Ráadásul olyan cikkek mellett, amelyek személyes sztorikról szólnak. Így egy kicsit megóvjuk Lolát. Talán.
Aki valóban nagyon helyes kislány! 🙂 Tiszta apja. Egyébként egy alapítványi bölcsődébe jár, mert amikor hazaköltöztünk (tavaly márciusban), egyetlen önkormányzatiba se fértünk már be.”
„Szerintem Kriszta egy aranyos fiatal anya, de a cikkei sem a kisgyerekes, sem a nagyobb gyerekes nőket nem nagyon érdeklik, mivel Lola lehet bármilyen édes, teljesen egyértelmű, hogy az, de olyan, mintha a barátnőm mesélne a lányáról. Néha meghallgatom, de elég belőle, én sem áradozok sokat az enyémről, észre kell venni, hogy csak a család van elájulva a picinyünktől, a többiek meg látják, hogy rendben van minden, de azonkívül…”
| Olvassátok újra Lola történeteit blogunkban! » |
„Természetes, hogy minden anyuka »el van ájulva« a gyerekétől, de azért az távol áll tőlem, hogy azt gondoljam: csak és kizárólag velünk történnek ilyen események. Ez az eddigi válaszokból és a cikkekből is kiderült…”
A sztárságról
„Mitől sztár egy műsorvezető???? Mitől érdekes, hogy gyermeke van?
Milyen mentorának kell lenni, hogy sztárt akarjanak belőle »gyártani«? Hogy szereti a gyerekét? Hát ki nem?! Nekünk, gyermekes anyáknak, nagymamáknak legalább olyan sztorijaink vannak, mint neki, írásaiban.
Talán egy tapasztalt, sokat »megélt« anya elbeszéléseire nagyobb szükség lenne. Csak sajnos megrekedtek sokan – s most tisztelet a kivételnek – a »Győzike–Mónika–Balázs stb.« szinten…”
„Érdekes és meggondolandó ötlet, hogy legyen nem ismert emberekkel is beszélgetés itt, az NLCafén. De ezt nem az én tisztem eldönteni. Mindenesetre, ha lesz, mindenképpen beleolvasok majd. Talán kérdezek is. Mert, mint minden egyes anyuka ezen a Földön, én is tele vagyok kérdésekkel, és érdekel más édesanyák tapasztalata, véleménye.
Ami a Győzike–Mónika–Balázs-triumvirátust illeti, Sebestyén Balázst egy nagyon tehetséges fiatal tévésnek tartom. Aki a nagyon kevés őszinte képernyősök egyike.
Ja, igen. Nem, nem gondolom, hogy attól vagyok »sztár«, hogy van egy gyerekem és szeretem őt. Sőt, azt sem gondolom, hogy az vagyok. Ez egy kifejezés, amellyel itt, Magyarországon kevésbé, közepesen és nagyon ismert embereket szoktak illetni. Mások.”
„Nekem az a gyanúm, hogy ő maga nem is tekinti magát sztárnak. Hol vannak a »tapasztalt, sokat megélt« anyák, akiktől tanulni lehet…”
„Jól gyanítja. Nem tekintem magam sztárnak. Miért tekinteném? Egy televíziós újságíró vagyok, aki most éppen a képernyőn dolgozik. Ezért sokan ismerősüknek tekintik. Annak pedig örülök, ha talál a cikkekben egy-két hasznos dolgot. Gyakorló anyukaként, akinek ráadásul kevés segítsége van, tudom, hogy milyen fontos az információ. Vagy akár egy vélemény.”
A Lolával az élet című könyvről
„Nekem az lenne a kérdésem, hogy a könyvet, azt meg lehet majd vásárolni? Mert a cikkből nem derült ki, legalábbis nekem. 🙂
Mivel, ugye, azt mondtad, nem tisztességes, ha már egyszer megvettük, hogy még egyszer fizessünk. Én nagyon kedvellek, és szerintem sok nő igenis felvehetne egy ilyen életformát, és értékelhetné az örömöket. Aki nem ezt teszi, csak bánt, az irigykedik, mást nem tudok elképzelni…”
„A könyvet már lehet kapni, és Lolával az élet a címe, csakúgy, mint a rovatnak. El sem lehet téveszteni… 🙂 És a könyv sokkal több, mint a cikkek összefűzött gyűjteménye. Hiszen írtam hozzá egy kerettörténetet, és alaposan át is szerkesztettem a sorozatot. De a stílus és a téma ugyanaz. Szóval többet kapsz a pénzedért, mert az tényleg nem lett volna tisztességes, ha csak összegyűjtjük és kiadjuk ugyanazt…”
