2009. Május 20.

Debreczeni Zita – Támadások kereszttüzében

Sok-sok pletyka, botrányok a címlapokon, megalázó nyilatkozatok. Ilyen és ehhez hasonló dolgokkal volt kénytelen szembesülni mostanában Debreczeni Zita. Ő azonban nem veszi fel a kesztyűt! Csak édesanyjával beszéli meg az elmúlt időszak történéseit...

Szurovecz Kitti

Az elmúlt hetek hírei szerint szakított, luxusautót és lakást kapott, valamint féltékenységi botrányt csinált. A valóságban pedig ott van egy lány, aki csak kapkodja a fejét az őt ért alaptalan vádak miatt! Zita először sírt, aztán zokogott, ám az utóbbi napokban már csak nevetett a róla szóló híreszteléseken. Azt mondja, számára most a nyugalom a legfontosabb: hogy rendezhesse a gondolatait és felkészülhessen egy új életre. A napokban édesanyja is felvonatozott hozzá Szolnokról egy nagy beszélgetésre.

„Nem felejtettem el, hogy honnan jöttem”

Debreczeni Zita - Támadások kereszttüzében „A lányomnál önállóbb teremtést sosem ismertem – mondja Zita édesanyja, Kati. – Amikor nagykorú lett, válaszút elé állítottuk: vagy tovább tanulás, vagy munka. Nálunk soha senki nem lógatta a lábát! Zita két bátyja a kétkezi munkát választotta, míg a lányom a tanulást. Mellette pedig manökentanfolyamra járt, és már huszonegy éves volt, amikor komolyan elkezdte a szakmát. Azzal indítottuk útnak, hogy soha ne felejtse, honnan jött, és úgy éljen, hogy büszkék lehessünk rá. Mióta dolgozik, sosem kért segítséget otthonról, sőt, ő tett értünk nagyon sokat, mikor a férjemmel betegeskedtünk. Mindig megállt a lábán. Ezért bánt különösen, amikor szörnyű dolgokat beszélnek róla olyan emberek, akik sosem találkoztak vele!”

Zita Szolnokon nőtt föl, ahol sokan jól ismerik őt és családját. Amikor az első kínos pletykák megjelentek róla, ő leginkább a szüleit féltette, hogy majd magyarázkodniuk kell miatta. „A szüleim mindig bíztak bennem és tudják az igazságot. Soha semmi olyat nem tettem, ami miatt szégyenkeznünk kellene. Szívesen találgatják sokan, hogy a volt kapcsolatomban kitartott nő voltam-e, ám azt valahogy senki nem írja le, hogy Klíma nagykövet vagyok, a Viasat3 csatorna Pókermilliomos című műsorában is részt veszek, modellként és műsorvezetőként is sokat dolgozom, ráadásul a fotózás is a szenvedélyemmé vált és kelendők a képeim. Azt gondolom, ezek ismeretében már nem kell találgatni, miből élek.”

„Mindenki arra ismerkedik, amerre jár”

„Szeretetteljes családban élek”

Nem csoda, hogy Zita viszonylag hamar túltette magát a felé irányuló támadásokon, hiszen családjával együtt jóval nagyobb megpróbáltatásokban is volt már részük. „Nagyon kis időkülönbséggel derült ki édesanyámról, hogy rosszindulatú melldaganata van, édesapámnak pedig a tüdejét támadta meg a rettegett kór. Mai napig nem tudok arról beszélni, hogy vészeltük át azt a szörnyű időszakot. Hála az égnek, felépültek és nagyon boldog vagyok, hogy összetartó, szeretetteljes családban élek.”

A szép modell úgy döntött, nem válaszol az őt ért vádakra. „Kívülről figyelem az eseményeket és nevetek ezen a szappanoperán, ahogy mások élik az én életem. Míg a hírek új hódításokról szólnak, én még fel sem dolgoztam a szakítást, amit felfújtak a napilapok! Nem volt tányércsapkodás, veszekedés! Tegnap is egy társaságban vacsoráztunk Fecóval” – mondja Zita, aki úgy véli, az is szálka sokak szemében, hogy az elmúlt években ismert férfiakkal hozta össze a sors.

„Ha belegondolunk, ez szükségszerű volt, hiszen ebben a közegben mozog. Nincs ezen csodálkozni való, hisz mindenki arra ismerkedik, amerre jár” – véli a modell anyukája. A túl nagy felhajtás elől Zita bármikor elbújhat szülei házában. Gyerekkori szobája, édesapja tojáslevese és édesanyja krumplis tésztája, régi barátai várják őt, és megfeledkezhet az ismert modellről, akinek lesik minden pillanatát. „Mióta elköltöztem Fecótól, figyelik minden mozdulatomat. Úgy látszik, nagyon érdekes vagyok!” – nevet Zita, s úgy érzi, öniróniája minden nehéz helyzetből kisegíti őt.

„Sajnos távol kerültem az álmomtól”

„Zita nekem mai napig az a vékonyka, gyönyörű kislány, akit lehúzott az iskolatáska. Az a cserfes tini, akivel együtt nevettünk, amikor az udvarlói a telefonban összekeverték a hangunkat. S az a kisbaba, akinek az egyik bátyja nem tudta megjegyezni a nevét és úgy adta tovább, hogy az ő húgának szénfekete a haja, a szeme, és úgy hívják, hogy Zebra – mondja elérzékenyülve az édesanya. – Tűzbe tenném a kezem a lányomért, aki egy belevaló, őszinte nő, és semmivel több takargatni valója nincs, mint bárki másnak.” Noha Zita ismét egyedülálló, egyáltalán nem magányos. Barátai is gyakran megjelennek nála, s alaposan kibeszélheti magából az elmúlt időszak fájdalmas történéseit. Egy dologban biztos: tovább keresi élete párját, mert családot szeretne. „Huszonnyolc éves vagyok, mindig fiatal anyuka szerettem volna lenni. Modellként bejártam a világot, rengeteget dolgoztam és most már határozottan el tudnám képzelni, hogy csak az anyaságnak éljek, s annak hogy igazi társa legyek egy férfinak. Sajnos, jelenleg elég távol vagyok ettől… Ugye érthető, hogy ez sokkal jobban foglalkoztat, mint a rólam szóló hazug pletykák?” – mondja kissé szomorkás mosollyal Zita.