Budai lakópark udvarán találkoztunk Katával. Gondosan etette állandóan mosolygó kislányát, közben pedig őszintén beszélt önmagáról, az anyaságról, a terveiről – és persze Péterről is.
 |
| Fotó: Sanoma-archívum/Nagy Zoltán |
– Mennyiben változott meg az életed a kislányod születése óta?
– Gyökeresen megváltozott. A terhesség alatt felkészültem rá, de mégsem tudtam, hogy pontosan mi vár rám. Azt gondolom, hogy most találtam meg önmagam. Az anyaságban. Hiába próbálkoztam mindenfélével, ez az, ami nekem való, ha ezt lehet munkának nevezni. Noémi az első naptól kezdve alszik éjszaka, most nőnek a fogai, de így is nagyon jó kislány. Sokkal nehezebbnek gondoltam az első hónapokat.
– Terveztek második babát is?
– Mindenképpen. Egy-két év múlva jöhet a testvére.
– Péterre is hatással van az apaság? Más ember lett?
– Megváltoztatta, de nem tudja azt csinálni, mint egy teljesen hétköznapi foglalkozású apa, nem tud egy hét szabadságot kivenni azért, hogy csak velünk legyen. Az esti fürdetésre mindig hazaér, ez már egy jó dolog. Rengetegszer telefonál, érdeklődik, hogy mit csinálunk, aggódik a kicsi miatt. Nem saját maga most már az első.
– Ilyen életről ábrándoztál kislányként?
– Harmonikus a családi életem, van egy férjem, akit imádok, és egy kislányom. Már csak egy nagyobb lakás kellene, ebben a másfél szobában egyelőre nehezen férünk el.
– Amikor Pétert választottad társul, gondoltad volna, hogy címlapokon hozzák majd a magánéletedet a lapok?
– Nem számítottam ekkora ismertségre. Azt hittem, hogy egy ismert ember felesége leszek, aki itt-ott megjelenik. Nem tudom, hogy alakult így. Örülök annak, ha érdeklődnek irántam, de nem értem, hogy miért.
– Konkrétan te lettél az első számú feleség a médiában!
– Nagyon örülök neki. Rengeteg levelet kapok, reagálnak a cikkekre, vagy csak megírják, hogy ők hogyan élik meg az anyaságot. Volt sok negatív része is ennek az egésznek. Nem tudták elfogadni az emberek, hogy valaki produktum nélkül szerepel a lapokban. Ez valóban így van, de én erről nem tehetek.
– Azért korábban is szerepeltél magazinokban modellként, szépségkirálynőként…
– Igen, de belátom, hogy az nem túl nagy dolog. Ez irritálta az embereket. Remélem, látják már, hogy nem az volt a célom, hogy ismert legyek, hanem hogy megtaláljam azt az embert, aki mellett harmóniában élhetek. Korán akartam szülni, pont amiatt, mert nekem is nagyon jó a kapcsolatom édesanyámmal, aki most 43 éves.
– Vannak terveid a jövőre nézve a médiával kapcsolatban?
– A média világában is van, de nem képernyőn. Szívesebben lennék szerkesztő egy műsorban. Csomó minden érdekel, és mindenképpen szeretnék karriert építeni, de szeretném megvárni a következő babát. Ha most belevágnék valamibe, akkor lenne egy törés benne a második baba miatt.
– Ha nem jönne össze a média, akkor merre indulnál?
– Volt egy rendezvényszervező cégem, amelyben szerintem sikeres voltam. Minimális segítséggel szerveztem már olyan rendezvényt is, amelyen hétezer ember volt. Erre büszke vagyok. Az orvosom azt tanácsolta, hogy veszélyeztetett terhesként fejezzem be a stresszelést, ezért most ezzel nem foglalkozom. Folytatom a főiskolát, írogatom a kérvényeket, hogy magántanuló lehessek.
– A férjed mellett tudnál dolgozni?
– Semmiképpen. Arra lehet, hogy rá is menne a házasságunk.
– Ő tényleg annyira céltudatos és akaratos ember, amilyennek a képernyőn látjuk?
– Ebből itthon enged egy kicsit, de így is ő az úr a házban. Ő a pénzkereső, ezért a nagyobb kiadásokról ő dönt, de a hétköznapi dolgokba vagy a gyereknevelésbe nem szól bele. Közben pedig végtelenül romantikus is. Most volt az első házassági évfordulónk. Peti kibérelt egy hajót a Dunán. Csak egy pincér és a kapitány volt rajtunk kívül, közben a kedvenc számaink szóltak. Szép élmény volt. Nagyon kevés férfi fejében fordulna meg ilyen romantikus ötlet.
– Ki vigyáz Noémire, amikor ti kimozdultok?
– Valamelyik nagymama, vagy ha este kell mennünk valahova, akkor van egy tökéletes bébiszitterünk. Ő fogta először a kezébe Noémit, hiszen főnővér volt abban a kórházban, ahol született.
 |
| Fotó: RTL Klub/Sajtóklub |
– Van a világban olyan hely, amelyre nagyon kíváncsi vagy?
– Brazíliába szívesen elmennék, de most hallottam, hogy ott nincs térerő, és Peti telefonmániás. Nem megy olyan helyre, ahol nem lehet elérni. Ha éppen nem csörög a mobilja, akkor gyorsan felhív valakit.
– Hogy lehet ezt elviselni?
– Nem könnyű. Mikor Thaiföldön nyaraltunk, egy szigeten töltöttünk fél napot, térerő nélkül. Valósággal remegett, jött-ment, minden elvonási tünet kijött rajta.
– Féltékeny típus vagy?
– Akkor vagyok féltékeny, amikor okom van rá. Volt most ez a Bálint Antónia-dolog. Peti egyik exével sem volt még semmi probléma, de ez a szituáció tényleg rosszulesett. Ezt nem kellett volna megtennie. A férjem nem ad okot rá, hogy féltékeny legyek, de mivel a nyilvánosság előtt él, előfordul, hogy próbálkoznak nála lányok.
– És Péter féltékenykedik rád?
– Pár hete annyi levelet kapok pasiktól, hogy Peti is kezdi érezni ennek a súlyát. Nem is értem, hogy gondolják, akik írnak. Találkozni szeretnének velem, pedig tudják, hogy férjnél vagyok. Előfordult már, hogy Peti válaszolt a nevemben, és az nem volt túl szép.
– Félreismernek az emberek a médián keresztül..
– Eleve téves kép él az emberekben rólam, nem tudom, hogy ezen tudok-e változtatni valaha is. Azt hiszik, hogy Peti mellett én csak egy bábu vagyok, pedig ő engem teljesen egyenrangúként kezel. Nem vagyok elnyomott feleség!
– Azt áruld még el, hogy hogyan sikerült ilyen hamar visszanyerned az alakod!
– Tudatos táplálkozással. Odafigyelek arra, hogy mit eszem. Azt szerettem volna, ha Peti azt a nőt kapja vissza a szülés után, akit elvett. Még mindig van rajtam néhány kiló, de egyelőre nem akar lemenni, úgyhogy ezt majd edzésekkel lefaragom magamról.
