„Néhány évvel ezelőtt Caracasban, Venezuela fővárosában laktam egy ideig, mert egy pici kocsmát üzemeltettem a haverommal. Amikor volt egy kis szabadidőnk, akkor kocsikázgattunk, egy ilyen alkalommal az előttünk haladó autó valami miatt teljes erővel nekiment az út melletti fának. Azonnal satuféket nyomtunk, különben mi is áldozatokká váltunk volna, majd gyorsan odarohantunk az összetört, felborult dzsiphez. A roncsok alatt két huszonéves, csupa vér lány jajveszékelt. Egyiküknek teljesen eldeformálódott az arca, mert eltört az állkapcsa, a másiknak a keze tört ketté úgy, hogy a csontja átszúrta a bőrét, a többi sérülést nem is láttuk, mert vér borított mindent. Sírva remegtek a sokktól, beszélni sem tudtak, de a látványtól szinte mi is alig tudtunk megszólalni. Azonnal elvágtam az akkumulátor vezetékeit, majd a biztonsági övekből is kiszabadítottuk őket. Negyven percen át tartottuk bennük a lelket, mire jött értük a mentő. Ha nem vagyunk ott, nem élték volna túl a karambolt, mert nemigen jár arra senki. Fogalmam sincs, mi történhetett velük azóta” – ecsetelte VV Péter a Borsnak. De a sztorit végighallgatva, vajon teljesen biztosak vagyunk abban, hogy ez megtörtént…?
