December 24-én önkezével vetett véget életének a hatvannégy éves énekesnő, Mary Zsuzsi. Az még kérdés, hogy csak figyelemfelkeltés miatt vett be gyógyszereket, vagy valóban meg akarta ölni magát. Az azonban tény, hogy a súlyproblémával küzdő énekesnő februárban szeretett volna visszatérni a színpadra,nem is akármilyen dallal.
A szöveget végighallgatva mintha búcsúzkodott volna az énekesnő, valamiféle megnyugvást, beletörődést üzennek a sorok. A dalt végighallgatva pontosan felsejlenek azok a gondolatok, érzések, amelyek Mary Zsuzsit az utolsó hónapokban foglalkoztatták: az évek múlása, az öregedés, a gyermekei.
Mögöttünk hagytunk sok-sok évet
Nem csak a boldogságról szólt
Ma már emlékek és kincsek, féltem nagyon
Gyermekünk szemében álmok
Nem látja senki más talán
Csalódni fog, de lesz majd boldog
Sors, ne bántsd!
Elmúltak az évek, nem zavar a csend
A nyugalom karjába zár minket
Elszálltak az évek már nem fáj a csend
A nyugalom karjába zár
Úgy ringat el.
