Névjegy: Jonathan Rhys-Meyers |
Azt nyilatkoztad, hogy az általad játszott VIII. Henrik karaktere megváltoztatott téged. Ezt hogy érted?
Valójában ez mindegyik szerepre igaz. Ha egy ideig valaki más bőrébe bújok, az óhatatlanul nyomot hagy rajtam. Egyébként én nem úgy látom VIII. Henriket, mint egy mindig jókedvű, de törtető, erőszakos embert. Szerintem ez hülyeség. Sem a történészek, se senki nem tudja igazából, hogy VIII. Henrik milyen volt. A történelmet a győztesek írják, és jóval azután, hogy az események megtörténtek. A történeteket kiszínezik, más megvilágításba helyezik, bizonyos részletek elvesznek, és így színészként én is szabadabban értelmezhetem őt. Hisz VIII. Henrikről nem készült több ezer portré, nem maradt fenn róla több ezer oldalnyi írás. És azt se felejtsük el, hogy a Tudorok után a Stuartok jöttek, akik pedig a saját érdekeik és szájuk íze szerint írták át a Tudorok történelmét.
Akkor te hogyan látod VIII. Henriket?
Először is, szerintem neki eleve nem kellett volna királynak lennie, mert nem arra született. Politikusnak is borzalmas volt, szörnyű. Ha jó politikus lett volna, nem válik el Aragóniai Katalintól azért, hogy Boleyn Annát megszerezze. A fejében élt egy kép a nagy, romantikus szerelemről, de Anna már az első házassága alatt is az övé volt. Aztán többet kellett volna Machiavellit olvasnia. Machiavelli nyilván azt tanácsolta volna neki, hogy ne váljon el a spanyoltól, mert az gyengíteni fogja a brit birodalom hatalmát. Maradjon csak meg a pápa kegyeiben, és tartsa meg a szeretőjét. Ezt kellett volna tennie. De Henry nagyon rossz politikus volt, mert hagyta, hogy a szíve a politikai érdekei fölé kerekedjen.
Kemény szavak.
És még nincs vége! Szerintem VIII. Henrik az anglikán egyházat sem alapította volna meg, ha a pápa azt mondja neki, hogy „Jól van, kisfiam, érvénytelenítem a házasságodat, menj szépen, és vedd el Boleyn Annát, ha szíved úgy kívánja.” De a pápa nem mondta ezt, Henrik pedig úgy döntött, hogy ellene fordul. Az anglikán egyházat a szükség hozta létre, mert én nem hinném, hogy Henrik annyira vallásos ember lett volna. És maga az egyház nem is volt annyira erős, míg Cromwell fel nem tűnt, és meg nem változtatta a dolgokat.
„Henrik biztosan sokkal prűdebb volt annál, ahogyan mi megjelenítjük őt a Tudorokban” |
Korábban azt mondtad, hogy a rajtad lévő jelmez a tartásodat is megváltoztatja a kamerák előtt. Maga a szerep megváltoztatja a viselkedésedet a „való életben”?
Nem. Úgy érzékelem, hogy mivel a munkám során ki tudom élni a bennem lévő arroganciát, a „való életben” alázattal tudok közlekedni. „Odakint” barátságosabb vagyok, mint amikor dolgozom. Amikor filmezek, nárcisztikus vagyok, amikor nem filmezek, akkor egy alázatos parasztember.
Mit gondolsz VIII. Henrik feleségeiről?
Mondom a kedvenceimet. Aragóniai Katalintól kár volt elválnia, Boleyn Annát pedig kár volt elvennie. Cleve-i Anna volt az egyetlen nő, aki nem a külsejével fogta meg Henriket. Catherine Howard pedig maga a nagybetűs veszély. Elképesztően gyönyörű, elképesztően naiv, és túlságosan fiatal. A középkorú Henrik mellett ő pont azt a szerepet tölti be, mint ma egy Porsche és a hawaii ing. És Henrik meg is szenvedte ezt a kapcsolatot.
Az első évadban a fiatal Henrik sokat táncol a sorozatban. Nehéz volt ezt a fajta táncot elsajátítani?
Nem, sőt, elég könnyű, mert nagyon lassú és intim. Ezért is volt annyi lakoma, ünnep a Tudoroknál. Ezt a fajta táncot II. Henrik felesége, Aquitániai Eleonóra honosította meg náluk, és azért szerették az emberek, mert megengedte, hogy a táncosok közel kerüljenek egymáshoz, flörtölhessenek egymással anélkül, hogy mások ezt rossz szemmel nézték volna. Az elfogadott arisztokrata udvarlási mód volt ez. Henriknek is tetszett ez, azzal együtt, hogy szerintem prűdebb volt annál, mint amilyen kép kialakult róla. Annál biztosan sokkal prűdebb, ahogyan mi jelenítjük meg őt.
„Odakint barátságosabb vagyok, mint amikor dolgozom…” |
Helen Mirren azt mondta, hogy amikor a királynőt játszotta, az emberek máshogy viselkedtek a társaságában. Ezt te is tapasztaltad, amikor királyt alakítottál?
Nem. Helen Mirren esete azért más, mert őt úgy csinálták meg a filmben, hogy a lehető legjobban hasonlítson a királynőre. Velem viszont nem próbálták meg elérni, hogy hasonlítsak Henrikre.
Az utolsó kérdés: te is szexszimbólumnak látod magad?
Nem. Ööö… nem. Mert én napi 24 órában élek magammal, és látom a jó oldalaimat és a rosszat is. Sok színésszel dolgoztam már, és nagyon ritkán találkoztam olyan emberrel, aki olyan lenne, mint amilyennek a posztereken látjuk.
Vegyük példának Angeline Jolie-t, Kate Bosworth-t vagy Eva Longoriát. Mind gyönyörű nők. Saját maguk imidzsei. De a való életben nem azok. Mert találkoztam velük – igazi emberek. Csak filmen válnak valami mássá. Nagyon ritka az az ember, aki olyan lenne, ahogyan a filmeken megjelenítik őt.