A világon csaknem minden hetedik (összesen körülbelül egymilliárd) ember alultáplált, miközben évente körülbelül 1,3 milliárd tonna élelmiszer, a megtermelt ennivaló egyharmada kárba vész. Az el nem fogyasztott élelmiszerrel együtt pedig veszendőbe megy mindaz az energia, víz és munka, ami a megtermeléséhez kellett. Az élelmiszerszegénység, a növekvő élelmiszerárak és a vízhiány ellenére a Földön fejenként és naponta betakarított 4600 kilokalória ennivalóból mindössze 2000 kilokalóriányit fogyasztunk el. A Magyar Élelmiszerbank Bank egyesület – felismerve a Magyarországon is egyre súlyosabban jelentkező problémát – tájékoztató kampányt indított az élelmiszerpazarlás megszüntetése érdekében.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület elindította „Esélyt az ételnek” akcióját, amelynek célja az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése. A www.eselytazetelnek.hu weboldalon az élelmiszerpazarlás okairól és következményeiről, illetve az élelmiszerhulladék mennyisége csökkentésének módjáról egyaránt bőséges információ található.
Míg a világ szegényebb országainak lakói az élelmiszer- és vízhiánytól szenvednek, a fejlett országokban az élelmiszerpazarlás jelent problémát. Ha a fejlett országokban kidobott élelmiszer eljuthatna azokhoz, akik nem ehetnek eleget, a felesleges mennyiség többszörösen fedezné szükségleteiket.
Az élelmiszerek kidobása azonban tovább súlyosbítja a meglevő problémákat: jelentős anyagi veszteséget jelent mindenkinek, tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket és fokozza a környezeti ártalmakat.
Élelmiszerszegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek:
A kidobott élelmiszer csökkenti a rendelkezésre álló készleteket, a szükségesnél nagyobb mennyiségű élelmiszer megvásárlása növeli a keresletet, ezáltal az árak emelkednek. Az egyre magasabb áron kínált élelmiszer egyre kevésbé lesz elérhető a szegény és alultáplált emberek számára. Ezáltal míg a jómódban élők élelmiszert pazarolnak, a szegényebbeknek egyre kevesebbel kell beérni. Az élelmiszerhulladék csökkentése viszont hozzájárul az élelmiszerárak csökkenéséhez, így a nehezebb helyzetben levők számára is könnyebben elérhetővé válnak az alapvető élelmiszerek, és csökken az élelmiszer-szegénység.
Környezeti ártalmak, klímaváltozás:
Az élelmiszerpazarlás jelentős környezeti hatásokkal jár, amelyeket kisebb részben maga a hulladék, nagyobb részben pedig a hulladékká vált élelmiszer gyártásához felhasznált erőforrások elvesztegetése okozza. Az élelmiszerek előállítása rengeteg vizet, energiát, emberi munkát és alapanyagokat igényel – 1 kg sertéshús előállításához például 6000 liter vízre van szükség. A kidobott élelmiszer termeléséhez felhasznált öntözővíz elegendő lenne 9 milliárd ember teljes háztartási vízigényének fedezésére. Egyes számítások szerint az élelmiszerpazarlással fejenként évente kb. 290 liter vizet vesztegetünk el – ez a háztartási vízfogyasztás másfélszerese.
Az Európai Unióban az élelmiszerpazarlás évente 170 millió tonna CO2 felesleges kibocsátását okozza, a fejlett országokban a kidobott élelmiszernek köszönhető a teljes CO2-kibocsátás 10%-a (1 kg sertéshús előállítása 12 kg CO2 kibocsátásával jár). Emellett a szemétlerakóba kerülő élelmiszerből metán szabadul fel, amelynek minden tonnája 4,5 tonnányi CO2-kibocsátást okoz.
Bár Magyarországon a kidobott élelmiszerre költött pénz nem éri el pl. a Nagy-Britanniában háztartásonként évente 150-250.000 Ft-ra becsült összeget, éves szinten itthon is akár több tízezer forintot lehetne megtakarítani az élelmiszerek tudatosabb vásárlásával és felhasználásával. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület tájékoztató kampányával segítséget kíván nyújtani ebben, és emellett tevékenységével továbbra is közvetlenül hozzájárul az élelmiszerhulladék mennyiség csökkentéséhez. Az Élelmiszerbank együttműködik a legnagyobb magyarországi élelmiszergyártó és -forgalmazó vállalatokkal, összegyűjti a valamilyen okból (pl. csomagolási, esztétikai hiba) kereskedelmi forgalomba nem kerülő élelmiszert, és civil szervezeteken és önkormányzati partnerein keresztül eljuttatja azokat a rászorulókhoz.
Bővebb információ:
