Úgy búcsúztál el a villától…
Na ne is folytasd! Visszanéztem azt a felvételt, és ég a pofám.
Attól, hogy azt mondtad, visszakaptad az életedet? Visszakaptad, vagy újat kezdhetsz?
Inkább új életet kezdhetek, ami tele van lehetőségekkel, és most megvan hozzá a hátterem. Már nem kell azzal foglalkoznom, hogy alapvető dolgokra meglegyen a pénzem. Kicsit eltérhetek a hétköznapok problémáitól. Stresszeltem a kajapénzen, az albérleten, úgy, ahogy sokan az országban.
Oké, a lehetőséged megvan, de nyilván valamit másképpen kell csinálnod, hogy sikeres legyen egy esetleges új vállalkozás, hiszen eddig azok sorra megbuktak.
Pont azért buktak el, mert hatalmas adósságokba vertem magam az indulásnál. Most bármibe is kezdek majd bele, van saját tőkém hozzám. Hogy mi lesz az, azt még nem tudom. Most egyelőre a haknik, a kötelező médiamegjelenések teszik ki a mindennapjaimat. De biztos vagyok benne, hogy valahol a környéken fogok ténferegni, nagyon messze nem kerülök a tűztől. Normális életet szeretnék. Ennyi.
Vagyis?
Nem fogok azért összejönni valakivel, hogy a lapok megírják.
Úgy nyerted meg a játékot, hogy taktikáztál, de érzelmet is vittél bele és szórakoztató is voltál. A kezdeti időszakban viszont egyenesen ellenszenvet váltottál ki sokakból.
Mert akkor még nagyon idegesített, hogy ennyi emberrel vagyok összezárva. Sokszor el is veszítettem az önuralmamat, maximum nem láttátok. Szégyellem is magam sok mindenért, amit akkor műveltem. De hát kijött.
| „A játék elején nagyon idegesített, hogy ennyi emberrel vagyok összezárva” |
Mit tanácsolnál nekem, ha jelentkeznék a VV6-ba?
Hogy a taktika nem az, amikor a jeleket pakoljuk egymásra. És ez az én játékomra is igaz volt.
Hanem az, ahogyan az emberi kapcsolataidat szövögetted…
Így van. Hogy azokkal hogyan lehet kooperálni. Egyébként ha valaki meg akarná nyerni, egy rövid tanácsom lenne: el kell engedni a büszkeséget. Úgy kell viselkedni, mintha otthon élnél, másrészt viszont soha nem feküdhetsz le aludni, mindig az események középpontjában kell lenni.
Mert így folyamatosan bekerülhet az összefoglalókba.
Nemcsak ezért, hanem azért is, mert a többi villalakó elkezd tartani tőled, mert úgy érzi, hogy te színes egyéniség vagy. Ha valaki érdekes, mindegy, hogy negatívan vagy pozitívan, de érdekes, akkor arra nem mertünk jeleket tenni, és nem mertük kihívni.
Van olyan ember a „lakótársaid” közül, akire tényleg számíthatsz, ha bajod van, és nemcsak érdekből közelít feléd?
Igaz barátság akkor alakulhat ki, ha két ember nagyon közös hullámhosszra kerül. De bent mindig ott volt köztünk a versenyszellem. Az, hogy kint ki lesz igazi bizalmasom? Szerintem egy év múlva térjünk vissza erre. De azt elmondhatom, hogy Petivel éppen olyan jóban vagyok, mint a villában. A többiekkel alig beszéltem. Viszont hiszem, hogy megtartani a benti haragokat totál hülyeség. Hiszen ez az élmény összekovácsol minket, nem pedig elszakít.
 |
 |
Amikor előkerülnek régi cimborák, pénzért, kapcsolatokért, segítségért, akkor mennyire vagy befolyásolható, kihasználható?
Üzletileg nem vagyok kihasználható, de még befolyásolható sem. Sőt inkább azt mondom, elég prosztó tudok lenni, ha valakiről azt gondolom, hogy túlságosan nyomul. Mindenféle manipulátoroktól nem félek. (Nevet.)
Érzelmileg?
Ez már más kérdés. Itt kihasználható vagyok, de csak a türelmem és a naivságom miatt.
Ki az, aki majd a földön tud tartani?
Hogy ne szálljak el? Mert már látod ennek a jeleit?
| „Nem vagyok milliomos, csak most van pénzem” |
Tíz perc után? Nem. De hogy ne ess hibákba, és ne szállj el!
Szerintem saját magam elég leszek hozzá. Nyeremény ide vagy oda, én pont ugyanolyannak érzem magam, mint a Való Világ előtt. Nem vagyok milliomos, csak most van pénzem. Még csak az önbizalmam sem lett több. Félre ne értsd, nagyon örülök, hálás vagyok az embereknek, de nem megyek bátrabban az utcán, sőt!
Mitől félsz?
Nem félek, csak nem merek kimenni az utcára. Nekem furcsa, hogy tőlem kérnek aláírást, és fotózkodnak velem. Tudtam, hogy ez lesz, persze, csak megélni már teljesen más.
Hogyan kezeled?
Udvariasan mosolygok, de belül feszengek és zavarban vagyok. Szégyellem picit magam, és azt kérdezgetem magamban, hogy „tök aranyos vagy, hogy így szeretsz, de miért?”. Én csak úgy voltam.
Szórakoztató voltál.
De ezt én bent nem éreztem. Sőt sokszor azt kaptam, hogy sz.r ember vagyok, túl sok vagyok… A végére már el is hittem ezeket, és behúztam a kéziféket.
Képes voltál elválasztani a valóságot és a VV-t?
A végén már én is úgy éreztem, hogy a villaélet a valóság. De ennyi idő elzártság után ez természetes szerintem.
De Verát pont ezért piszkáltad.
Igen, meg a Fecót is. Pedig sokszor velem még erősebben ugyanez történt.
Ha egy embert kellene mondanod, aki megérdemelte volna a főnyereményt a társaid közül, kit mondanál?
Ez nézőpont kérdése.
| „Vera lehetett volna az első női győztes” |
Döntsük el aszerint, amiről korábban beszéltünk, hogy mennyire eredeti „karaktere” volt a játéknak.
Ilyen szempontból, aki szerintem jól játszott, az Vera. Egy renitens, idegesítő, kibírhatatlan nőszemély volt, de piszkosul jó játékos. Elcsúszott, mert elment az agresszív vonal felé, mert azt hitte, hogy a benti világ a valóság. Mint játékos ő nagymester volt. Ha kordában tartja magát, ő lehetett volna az első női nyertes. Mondom ezt úgy, hogy nem olvastam cikkeket és nem láttam összefoglalókat.
Taktika volt a részedről, hogy a kiálltál Vera mellett a pornós botrány után?
Úgy érted a taktikát, hogy a nézőknek szólt a kedvességem?
Igen.
Nem. Tudod, ha taktika lett volna, akkor megkomponálom. Leültem volna előtte beszélgetni Petivel, Esztivel, Gergővel. Csinálom a drámát. Bennem azonban csak egy indulat volt, mert ha mi is bántjuk Verát, és kint is támadják, akkor megőrül. Megsajnáltam.
De azért nem Vera volt a te villaléted középpontja.
Hanem Kinga.
Kinga. Hol volt akkor a férfiúi büszkeség, amikor láttad a tükörben, a lány arcán, hogy – az ő szavaival élve – undorodik tőled, durván elküld a fenébe, te pedig még mindig mentél utána?
A villában a férfiúi büszkeség ismert fogalom, csak mindig rosszkor jön elő. Tudja a fene, hogy volt. Az összezártság miatt…
| Testvére nemcsak a döntőt, de a párbajait is végigszurkolta |
Belezúgtál.
Igen, de ezt kínos beismerni, még akkor is, ha megmagyaráz mindent. Kinga mostanra nagyon megváltozott. Nem ismerek rá itt kint. Olyan dolgokat mond, feltételez, amit én már nem is értek. Majd szépen lassan minden megoldódik.
A kinti életben kerülöd a konfliktusokat?
Igen. Elegánsan kihátrálok belőlük.
Mert nincs önbizalmad hozzá, hogy beleállj?
Nem. Azért, mert a lelki békém fontosabb annál, mint hogy egy értelmetlen konfliktusba belemenjek.
Voltál már otthon a szüleidnél?
Még nem. De még ment a főcím a Való Világ döntőjének a végén, amikor hívtam őket telefonon. Nincs rossz viszonyom a szüleimmel, csak ritkán járok haza. Azt ki lehet mondani, hogy nehezen mutatjuk ki az érzéseinket. Mi mindig is egy ilyen család voltunk. De nagyon szeretem a szüleimet, a családomat. Apukám egyébként megtanulta használni a Facebookot a Való Világ miatt. Egyértelmű, hogy mindenben számíthatnak rám.
| Ti kérdeztétek, Attila válaszolt:
fórumozok: A Kinga családjától kapott rabemberke milyen becsben lesz tartva? Bekerül egy szekrény aljára, vagy kiülteted egy polcra? Gondolom aludni nem fogsz vele… Vadon Enikő: Lesz-e töltöttkáposzta-evés a Kutai családnál? Megvárod, amíg Kinga szülei hívnak, vagy elmész magadtól? 
bababetű: Hiába próbáltál álarcot felvenni, nem tudtad palástolni, hogy milyen érző lélek vagy, és mekkora szíved van!… Azért érdemled meg, mert ésszel-szívvel játszottál. lliviil: Artúr Bandi elkelt már? Westie szukám farkcsóválva ágaskodott a tévé előtt, amikor bement hozzád… |