„A ruháim mindig tisztán, rendben legyenek; naponta háromszor kapjak enni a saját szobámban; Lemondasz arról, hogy otthon kelljen maradnom veled; bárhová el kell mennem vagy utaznom veled, (…) befejezed a velem folytatott beszélgetést, ha azt kérem; azonnal kimész a dolgozószobámból vagy a hálószobámból, ha azt kérem” – ezeket a feltételeket Albert Einstein szabta feleségének. A kétségbeesett Mileva Maric elfogadta őket, ám így sem tudta megmenteni a házasságát. Ugyanis ekkor a tudós valójában már unokatestvérével, Elsával tervezgette a jövőt, akivel 1919-ben házasodott össze. De hogyan jutott idáig Albert és a ragyogó tehetségként indult Mileva kapcsolata?
Magyarországon született
Mileva 1875-ben született egy gazdag magyarországi szerb családban, Titelen. Újvidéken nőtt fel, ahol magyarul is megtanult. Matematikából és fizikából igazán tehetséges volt, így felvették olyan szabácsi és zágrábi középiskolákba is, ahol addig általában csak fiúk tanulhattak. A svájci Zürich műszaki főiskolájára is kijutott, ahol megismerte későbbi férjét, a nála néhány évvel fiatalabb Einsteint.
Kezdetben nem figyeltek fel egymásra, Mileva ráadásul csípőficammal bajlódott, sántított. Egy közös utazás 1897-ben azonban felébresztette az érdeklődésüket, amitől inkább a lány ijedt meg, és el is menekült Heidelbergbe tanulni. Onnan írt Einsteinnek: „Már jó ideje, hogy megérkezett a levele, és legszívesebben azonnal válaszoltam is volna rá, (…) de azt mondta, hogy akkor írjak, ha unatkozom. Én pedig nagyon engedelmes vagyok, s csak vártam és vártam, hogy bekopogjon hozzám az unalom, de mindeddig hiába.”
Einsteint sem kellett félteni. A tudós így írt 1899-ben, amikor már egy párt alkottak: „Ugyanaz a svindler vagyok, aki mindig is voltam. Tele mindenféle hóborttal, hibával és kiszámíthatatlan szeszéllyel.”
Egy baljós kirándulás
A főiskolai szünidőket sokszor külön töltötték. Egy nehezen megszervezett comói, olaszországi együttlét azonban mindent megváltoztatott: Mileva teherbe esett. Az állapotos nő Zürichből írt levelet gyermeke apjának, és kérte, hogy költözzenek össze. Einstein azonban tovább nyaralt a svájci Alpokban, és nem vette feleségül a lányt, aki ezután másodszor is megbukott a főiskolai vizsgákon, s véglegessé vált: nem szerezhet diplomát. A magára hagyott Mileva egyedül utazott hát haza családjához, hogy megszülje gyermekét.
Hiába kérte Mileva már korábban is Albertet, hogy legalább mutatkozzon be a családjának: „Annyira boldoggá tennél vele. És ha a szüleim meglátnak minket, ahogy hús-vér emberként ott állunk előttük, minden kétségük szertefoszlik.” Mileva és Albert gyermeke, Lieserl, 1902 elején született Újvidéken. Az apa nem volt hajlandó odautazni, sőt a saját családja elől is eltitkolta a kislány születését.
Ezután a Svájcba visszatérő Mileva Újvidéken hagyta lányát, akinek sorsáról egy súlyos betegségen kívül nem sokat lehet tudni. Talán adoptálták, esetleg árvaházba került, de nem kizárt a korai halála sem. Bármi is történt, az nagyon megviselte Milevát, aki külföldi barátai előtt eltitkolta a szülést. Belül Einsteint okolhatta a szörnyű fordulatokért, és későbbi depressziója az ekkori eseményekkel függhet össze.
Depresszió, viták és válás
Mileva és Einstein végül 1903-ban Svájcban házasságot kötött – bár ezt sem verték nagydobra a két család heves ellenkezése miatt. Albert közben állást kapott a svájci szabadalmi hivatalban, ahol kedvére kutathatott. 1905-ben alkotta meg a speciális relativitáselméletet is. Mileva és Einstein fia, Hans Albert 1904-ben született, de ezután sem mondhatni, hogy teljesen boldog családi életet éltek volna. Mileván egyre jobban eluralkodott a depresszió, féltékenykedni is elkezdett. A házasság fokozatosan romlott, a viták egyre gyakoribbá váltak, egészen az 1914-es különválásig, illetve a már említett feltételekig és a válás hivatalos, 1919-es kimondásáig. Közben, az első világháború alatt Mileva súlyos ideg-összeroppanáson esett át, végül összeszedte magát, és két fiának nevelésére fordította minden erejét. A kisebbik fiún 1930-tól egyre jobban kiütköztek a skizofrénia jelei, ezután a feljegyzések szerint apja alig látogatta őt. Így Mileva élete hátralévő részét a második gyermek ápolásával, intézetbeli látogatásával töltötte. Nagyobbik fia, Hans Albert pedig Einsteinhez hasonlóan az USA-ba emigrált 1938-ban.
Kronológia: |
Felhasznált irodalom: Walter Isaacson: Einstein. Egy zseni élete és világa. Alexandra, 2009. Jürgen Neffe: Albert Einstein igaz története. Typotex, Budapest, 2011. |