Walt Disney neve általában megosztja az embereket. Világszerte elismerik az animációt és a szórakoztatóipart forradalmasító munkásságáért, de sokan támadják állítólagos rasszizmusa és antiszemitizmusa miatt. Az azonban tagadhatatlan, hogy a nevével fémjelzett filmek és rajzfilmek többsége klasszikussá vált az idők során. Nem kivétel ez alól a Julie Andrews és Dick Van Dyke főszereplésével leforgatott 1964-es, öt Oscar-díjjal jutalmazott Mary Poppins sem, amelyben az akkori idők egyik legmodernebb filmes megoldása is szerepel: az élő szereplők és a rajzfilmes háttér vegyítése izgalmas újdonságnak számított (bár való igaz, hogy az 1945-ös Horgonyokat fel! című musicalben már megjelent ez a technológia).
Az angol nevelőnő történetének megfilmesítése sokáig váratott magára, P. L. Travers írónő ugyanis nem akarta, hogy művéből kommersz tömegterméket csináljanak. Walt Disney – aki megígérte lányainak, hogy filmre viszi a történetet – hajthatatlanul ostromolta az ausztrál hölgyet, ám így is két évtizedbe került, hogy ígéretét valóra váltsa. A Banks úr megmentése a hatvanas években zajló tárgyalások történetét mutatja be, illetve azt, hogy a kezdetben tartózkodó, a hollywoodi álomgyár világától irtózó Travers és Disney hogyan kezelik az eleinte megoldhatatlannak tűnő helyzetet.
A P. L. Traverst alakító Emma Thompson és a Disney-t megszemélyesítő Tom Hanks valósággal lubickolnak a szerepekben, az ő kettősük közti ellentét adja a film gerincét. A szarkasztikus, szikár írónő figurája hatásos ellenpontja a Hanks által alakított joviális médiamogulnak, a film képi megoldásai pedig tovább fokozzák a konzervatív ausztrál–brit író és a hollywoodi színkavalkádban fürdőző Disney közti feszültséget. A filmben olyan nevek is feltűnnek kisebb szerepekben, mint a Disney sofőrjét alakító Paul Giamatti, Colin Farrell vagy a Holdfény királyság-ból is ismert Jason Schwartzman, aki az eredeti Mary Poppins-film Oscar-díjas zeneszerzőjét, Richard Shermant alakítja.
A történet hamisítatlan Disney-hangulatot áraszt, egyszerre kedves és mókás, ugyanakkor megható és elgondolkodtató időutazás a 20. század egyik legismertebb filmjének kulisszái mögé.
