Sztárok

Így ittak ők – Mátyás király borozott, Kádár János rumos teát ivott

"Fiatalabb koromban az volt az elvem, hogy ebéd előtt nem iszom töményet. Most már az, hogy reggeli előtt nem teszem." A mondás Sir Winston Churchilltől származik, aki bármit megivott, amit elé tettek, és nyíltan azt mondta magáról, hogy nem alkoholista, csak alkoholfüggő. Lássuk részletesen, mit ivott Napóleon, Kádár János, és mit kortyol manapság Barack Obama.

Hagyma és bor

Hogy a magyar történelmi személyek milyen italokat fogyasztottak, arról a legkorábbi feljegyzés egy Mátyás király korából származó kódexben lelhető fel, amely jelenleg a Müncheni Állami Könyvtárban található. A király legszívesebben Visegrádon tartózkodott, Beatrix királynénak köszönhetően az olasz konyha remekeit tálalták fel neki, imádta például a hagymát, melyet a felesége hozott magával Nápolyból és honosított meg idehaza. Az ételt a palotába csöveken bevezetett, híres tisztaságú visegrádi ásványvízzel öblítették le, na meg vörös és fehér borral, mely kutakból patakzott. Ez utóbbi volt az uralkodó kedvence.

Sissi puncsot, Ferenc József sört és keserűt ivott

Sissi és a narancspuncs
Sissi és a narancspuncs

Ferenc Józsefről köztudott, hogy a császármorzsáért rajongott, melyet minden alkalommal keserű itallal öblített le. De szerette a sört is, mellyel a felesége, Erzsébet ismertette meg, ő vezette be a bajor sört a bécsi udvarba. Sissi azonban nem a sörért rajongott, ő két finomságért volt oda: az ibolyafagylaltért (kedvenc virága az ibolya volt) és a jeges narancspuncsért. Ez tulajdonképpen egy koktél, melyben citrom- és narancslén kívül rum és vörösbor is van, megfejelve vaníliával és egy kis cukorral.

Kádár János a citromos rumos teát kedvelte, leginkább vadászatain itta ezt a forró italt. Egy róla szóló könyvben néhai kártyapartnere pedig azt mesélte, hogy ultizás közben legtöbbször fröccsöt ivott.

Vlagyimir Iljics Lenin nem tartozott az alkoholkedvelők közé. A vodkát kifejezetten utálta, de olykor legurított egy világos sört vagy egy pohár száraz fehér bort. Sztálin szűkebb hazája, Grúzia borait szerette, a vodkát nem. Vendégeivel viszont konyakkal koccintott, és töltögetett rendesen, na nem maga, hanem a beszélgetőtársai poharába. A legenda szerint a célja az volt, hogy leitassa őket, s megoldja a nyelvüket. Hruscsov mindent szívesen ivott, a vodka mellett az ukrán paprikás horilka, azaz pálinka volt a kedvence. Leonyid Brezsnyev vodkázott, még nyilvánosan is. Például a Vörös téri díszszemléken a Lenin mauzóleum erkélyén állva kicsi asztalkát helyeztek el italokkal. Miközben integetett a felvonulóknak, hörpintett egy-egy pohárkával. Gorbacsov csak és kizárólag a legjobb vodkából ivott, igaz, keveset, de bőszen kínálgatta vele vendégeit.

Már csak bort kapott

A nyugati világ történelmi személyiségei is szívesen nyúltak, nyúlnak ma is a pohár után. Bonaparte Napóleon például a konyakért rajongott. Mit rajongott, egyenesen vedelte! A francia császár még a csatákba is magával vitte kedvenc italát. 1814-es lipcsei veresége után az olaszországi Elba szigetére száműzték, ide 200 üveg konyakkal érkezett, és még ugyanennyi borral. Második, távolabbi száműzetésére a Szent Ilona-szigetre már csak bort vihetett magával.

Így ittak ők - Mátyás király borozott, Kádár János rumos teát ivott

A nem túl kedves spicces

Ha már konyak, akkor Sir Winston Churchillt kell megemlíteni. Hivatalosan csak a francia Cognac régióból származó italt lehet így nevezni, mindenütt máshol brandynek hívják, de ez a brit politikusnak mindegy volt. 1943-ban kóstolta meg először, és azután egész életében mindennap ivott belőle. Sztálin kínálta meg vele egyik tárgyalásukon. Churchill amúgy mindent ivott, de a whisky volt a kedvence, egész pontosan “whiskyt ivott szódával, de az az ital nem sok whiskyt látott”. Reggeli narancslé mellé pedig bort fogyasztott. Az egyik leghíresebb anekdota szerint egyszer egy hölgy így szólt hozzá: “Uram, maga részeg!” Mire Churchill: “Hölgyem, ön pedig ronda. De én reggelre kijózanodom…”

Winston Churchill iszik egy kortyot a vadászat előtt
Winston Churchill iszik egy kortyot a vadászat előtt

Churchill jó barátja, a háborús elnök Roosevelt törölte el a szesztilalmat az Egyesült Államokban. Rossz nyelvek szerint azért, mert maga is imádta az alkoholt. Nagy kedvence a sötét rumból, narancsléből, barna cukorból és tojásfehérjéből készült Haitian Libation volt.

Churchill, úgy látszik, sok tekintetben hatással volt az amerikai elnökökre, hiszen még Nixon elnök is az ő receptje szerint készítette a martiniját. Pedig Nixon nem igazán bírta az alkoholt, de a martiniért odavolt. Na meg a Cuba libréért, mely amúgy az ősellenség, Fidel Castro egyik kedvence is. A jelenlegi elnök, Barack Obama a sörért rajong, mégpedig a dánért. II. Margit dán királynő vendégeként kóstolta meg először a dán sört, azóta issza.

Az uralkodók közül II. Erzsébet gin-tonikozásai legendásak. A brit királynő évtizedek óta mindennap 11-kor felhajt egyet. Az ital egy rész gin hét rész tonikból áll. A királynőt az állami banketteken gyakran látni itallal a kezében, ez azonban a protokoll része, amikor a meghívott államfőre és országának népére iszik. Ilyenkor csak belekóstol a pezsgőbe, majd átvált ásványvízre.

Mi erre szavazunk!
A pálinka sok ismert ember kedvence, ám lehet, hogy nemsokára nekik is szűkebb kínálattal kell beérniük a közkedvelt hungarikumból. Az Európai Bíróság szerint ugyanis ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adómentességére vonatkozó magyar szabályozás, mely szerint évente 50 literig mindenki azt főz a tanyáján, amit akar – pénzügyi következmények nélkül. Az ítélet szerint az uniós jog alapján a pálinka esetében a tiszta alkohol hektoliterére minimum 550 euró (mintegy 168 ezer forint) jövedéki adót kell kivetni – bár adható kedvezmény. A kormány azonban elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett, és azt szeretné, ha a magyar kulturális örökség részét képező hagyomány tovább élne Magyarországon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top