Züllött alak, vagy meg nem értett zseni? – Edgar Allan Poe

“Bús álom az én életem” – sehol nem találta a helyét

Poe verseit olvasgatva az embernek legszívesebben kedve támadna azonnal véget vetni az életének. Hogyan fért negyven évbe ennyi keserűség? Rögtön megértjük, ha tudjuk, hogy már a gyermekkora sem volt túl boldog. Szülei halála után nevelőszülőkhöz került, akiknél szigorú neveltetésben volt része. Talán épp a gyermekkorban szerzett megrázkódtatások vezettek odáig, hogy idegi és lelkiállapota labilis lett, különcként, magányosan élt, és minden szabályt megpróbált áthágni, bárhol járt.

A virginiai egyetemen tanult, ezt nevelőapja finanszírozta, de az engedelmesség itt sem volt éppen kedvére. Az iskolai házirenddel szembement, szerencsejátékozott, ivott, dohányzott, így minden pénzforrás ellenére anyagi problémákkal küzdött. Megélhetési gondjai miatt végül bevonult a hadseregbe, ahol 22 évesnek hazudta magát, pedig még csak 18 volt. Leszerelése után hazautazott nevelőapjához, de ő kitagadta Poe-t a családból.

Ezután egyedül élt a nagyvilágban, és írásra adta a fejét. Talán nem meglepő módon, önmagához hűen, csak a művészetből akart megélni. Ez persze már akkoriban sem jött be, ezért egész hátralévő életét is meghatározták a megélhetési gondok.

“Soha már!” – a szerelem lett sikerének záloga, egyben a veszte

Szövevényes és korántsem könnyű mindennapjait csak tetézték balszerencsés és botrányos szerelmi kapcsolatai. 26 évesen saját unokatestvérét, Virginia Eliza Clemmet vette feleségül. Korának ez a sajátossága talán még nem is botránkoztatott volna meg senkit, de a tény, hogy a lány ekkor még csak 13 éves volt, igen. Poe-t azonban ez nem zavarta, a házassági papírokon 21 évesnek hazudta hitvesét. Élete ekkor egy ideig stabilnak tűnt, újságoknál dolgozott, pénzt keresett. Felesége korai halála után azonban mélyrepülésbe kezdett, és soha többé nem tudott egyenesbe jönni. Új társa az alkohol lett.

Poe a “gyönyörű nő halálának” műveiben gyakran felbukkanó témájától nem tudott többé szabadulni, hiszen vágyott a megértésre, a szeretetre, de valahogy soha sem sikerült lelkének beteljesülése. Feleségén kívül több nőt is elveszített, köztük Sarah Helen Whitman költőnőt, akit bár eljegyzett, a nő mégis kikosarazta, állítólag Poe iszákossága és kiszámíthatatlan viselkedése miatt. Az író ezt öngyilkossági kísérlettel próbálta “feldolgozni”. Gyermekkori szerelmével, Sarah Elmira Roysterrel is megpróbálta újra a közös életet, de végül ez is meghiúsult.

Műveinek állandó témája lett a halott szerelmes, aki mindig jelen van az életben maradottak körül, és a megelevenedett álmokban már nem tudni, ki él és ki halott. Talán a legjobb példa erre a halála előtt négy évvel, 1845-ben megjelent, egyik leghíresebb verse, A Holló. Átölel még szép Lenórám, aki csupa fénysugár? Szólt a Holló. “Soha már!” – írta soraiban nem tudván szabadulni az elveszített boldogság gondolatától. Poe leggyakoribb témái ennek megfelelően a halál és annak jellegzetességei, egészen a morbiditásig, körképet adva lelkének borzalmas állapotáról: a rothadó tetemek, az élve temetés, a halottak életre kelése és a gyász.

Részlet a Holló című filmből

“Lelkem mocsár volt” – halála máig rejtély

Ahogyan Poe élete, úgy halála is különös volt. Utóbbit a mai napig titokzatosság övezi. Rettentő körülmények között találtak rá egy baltimore-i sikátorban, ahol önkívületi állapotban félrebeszélt. Olyannyira, hogy pár nappal később bekövetkezett haláláig egyszer sem nyerte vissza tudatát, így soha nem tudta elmondani, mi történt vele, és miért viselte egy idegen ruháját. A halála előtti éjszakán ugyan állítólag többször kiáltotta egy bizonyos Reynolds nevét, de hogy kire gondolt, arra soha nem derült fény. Egyes korabeli források szerint Poe utolsó szavaiban könyörületért imádkozott: “Uram, mentsd meg a lelkemet”.

Hogy pontosan mi történhetett, azt 165 éve találgatják. Van, aki úgy véli, az alkohol áldozatául esett, mások szerint kábítószer túladagolásban halt meg, de olyan is akad, aki úgy gondolja, hogy erőszakkal itatták le, és több körzetben is szavazásra kényszerítették az aznap zajlott választásokon.

Temetése után több nekrológ is megjelent róla, amelyekben züllött, iszákos, őrült alaknak titulálták a kritikusai. Bár később kiderült, hogy sok minden hazugság volt, amit ezekben az írásokban állítottak róla, a közvélemény mégis elfogadta. Valószínűleg azért, mert Poe az olvasók számára így még inkább megfejthetetlen jellem volt, és izgalommal töltötte el őket a gondolat, hogy egy “bűnös” ember műveit olvashatják, hátborzongató hangvételben. Talán ennek is köszönhetően Poe lett az első író, aki nagyobb népszerűséget szerzett Európában, mint saját hazájában, Amerikában. Érzékeny, modern költői alkata és életműve világirodalmi jelentőségűvé vált. De ahogy az általában lenni szokott, már csak a halála után.