Báthory Erzsébet – szűzlányokkal fiatalodott?
A magyar grófnő legendája évszázadok óta tartja élénken az emberek fantáziáját. Ő ugyanis nem elégedett meg azzal, hogy a monda szerint szeretőket tartott, ráadásul nőket, és leszbikusnak vélt nagynénjével orgiákat rendezett, hanem abban lelte legnagyobb örömét, ha meg is kínozhatta a kiszemelt, általában szűz lányokat. Az volt a téveszméje, hogy a fiatal, ártatlan lányok véréből bűvös kencéket készíthet, amelyekkel fiatalon tarthatja magát. Áldozatai halála után pedig azok vérében fürdött meg. “Ó vér, vér, az gyenge leánykák meleg vére tart engem életben” – írta állítólag naplójában.
Titkos tevékenységét végül leleplezték, őt magát befalazták várának egy sötét szobájába, ahol négy év múlva meghalt, de a környékbeliek a mai napig látni vélik bolyongó szellemét, ahogyan bölcsődalokat énekel. A legújabb kutatások alapján sokan úgy vélik, mindezek csak kitalációk voltak Báthory Erzsébetről, és valójában azért vitt ifjú lányokat a várába, mert leánynevelő intézetet működtetett. Kérdés, hogy miért csak befelé mentek a lányok, és kifelé miért nem jött egyikük sem?
Lola Montez – szeretője az egész királyságát adta érte
Az ír táncosnő nem szakmai sikereivel, hanem botrányaival és híres szeretői révén lépett a történelem halhatatlanjai közé. Az 1800-as évek legprovokatívabb nőjének tartották, aki fittyet hányt a korabeli szokásokra és elvárásokra. A nyilvánosság előtt rendszerint cigarettázva, pisztollyal, lovaglópálcával, kihívó öltözékekben jelent meg. Előfordult, hogy nem tudta kontrollálni magát, és ha feldühítették, kiabált és verekedett is.
Különös viselkedésével lehengerelte a gazdag, híres férfiakat. Szeretői között volt például I. Miklós orosz cár és I. Lajos bajor király is. Utóbbi esetében úgy tűnt, hogy a politikai döntéseket is ő befolyásolja, és grófi címet kapott a királytól. A miniszterek és a nép tiltakozásul a nő háza elé vonultak tüntetni, őt azonban ez nem zavarta, kiállt az erkélyre, és provokatívan, pezsgős pohárral koccintott magára. A botrány addig fajult, amíg végül kénytelen volt elhagyni a Bajor Királyságot, a király pedig lemondott.
A kurtizánként számon tartott Lola Liszt Ferencet is levette a lábáról. A zeneszerző azonban egy idő után kiadta a nő útját, aki ezért kemény bosszút állt rajta. Egy ünnepélyes fogadáson, ahol a német császári pár is jelen volt, beviharzott a bálterembe, és meztelenül járt asztaltáncot Lisztnek címezve.
Madame de Pompadour – akit még a feleség is szeretett
Jeanne Antoinette Poisson kétes hírű, de jómódú polgárcsaládban nevelkedett, kitűnő oktatásban és nevelésben részesült, később ennek köszönhette különös sikerét is. XV. Lajos márkinővé emelte, neki ajándékozta Pompadour kastélyát, és szeretői között rangos szerepet töltött be. Bár intim kapcsolatuk csak öt éven át tartott, később is a király barátja, bizalmasa, tanácsosa volt, azt rebesgették, hogy minden döntés tőle származott akkoriban.
Olyannyira kiemelt szerepet kapott a királytól, hogy ő volt az egyetlen a történelem során, aki a királyi palotában halhatott meg, úgy, hogy nem tartozott a királyi családhoz. A királyné nemcsak eltűrte, hanem még szerette is az okos, ambiciózus nőt, és úgy gondolta, hogy ha már feltétlenül lennie kell szeretőnek a királyi udvarban, inkább ő legyen az, mint más.
II. Katalin cárnő – a férfiak és a hatalom megszállottja
III. Péter cár nem éppen a szépségéről volt híres, ezért felesége úgy döntött, hogy szeretőket tart, ne is erőltessék, ami nem megy. Viszonyait nem is titkolta, ágyasai a palotában éltek vele, és amikor megunta, szolgálataikat bőkezűen honorálta, majd lecserélte őket.
Egy idő után azonban már többre vágyott, és nemcsak a szerelemben akarta helyettesíteni férjét, hanem a politikában is, ezért évek hosszú sora alatt beletanult a vezetésbe, majd férjét végleg eltávolítva átvette helyét a trónon. Harminchárom évesen tejhatalmú uralkodónő volt.
Új szerelme Patyomkin herceg lett, akivel állítólag titokban összeházasodtak, de ez a kapcsolat sem tartott túl sokáig. Katalin ugyanis nem tudott meglenni egyetlen férfi mellett. Utolsó szeretője évtizedekkel volt fiatalabb nála, akár a nagyanyja is lehetett volna.
Lucrezia Borgia – a fekete özvegy
IV. Sándor pápa törvénytelen gyermekeként született, nem csoda hát, ha már a gyermekkora zűrös volt, és az erkölcsei nem ütötték meg a korabeli mércét. Férfiak sorát vitte ágyába, onnan azonban élve senki nem távozott. Az együtt töltött éjszaka után ugyanis méreggel végzett kiszemelt áldozataival.
A pápa többször próbálta politikai játszmáiban felhasználni a fiatal lányt, és mindig úgy próbálta férjhez adni, hogy abból profitálhasson. Első házasságát érvénytelenítették, második férjét meggyilkolták, harmadik férje, I. Alfonz modenai és ferrarai herceg mellett viszont úgy tűnt, hogy megtalálta a boldogságot. Hat gyermeket szült, eközben pedig sikeres üzletasszonnyá vált.
Életét rengeteg művészeti alkotás is feldolgozta, és a legújabb kutatások szerint elképzelhető, hogy a méregkeverés, a gyilkosságok és a szeretők meséjéből semmi sem volt igaz, bár ezt az elméletet egyelőre nem sikerült alátámasztani.
