Tócsa gondoltai A konyha ördöge alatt:
Volt egy pillanat, ami tökéletesen adta vissza az előző és az új generációs magyar konyha közti legfőbb különbséget. Amikor Bereznay azt mondta, hogy ne a tálkában álló fokhagymát használják, hanem frisset , az egyik konyhás néni rávágta, hogy “de hát ez friss, csak tegnapi”.
Az urambátyám ország kicsiben: a két asszony a konyhában bármilyen pocsékul végezheti a dolgát, mivel a tulajdonos barátai, sőt szinte családtagjai, nem lehet kirúgni őket.
Lehet, hogy három nap alatt fel lehet újítani egy éttermet, de a fejekben megújulást hozni három hónap is kevés lett volna.
Daniella gondoltai A konyha ördöge alatt:
Magyarország az ételízesítő hazája, amikor egy konyhában ipari mennyiséget tartanak belőle, ott nagy a baj…
A konyha ördöge egésze alatt az ujjaimon éreztem az előkészítőre és a csempére ragadt zsírt, az orromban pedig végig ott volt a fáradt olaj szaga, amit a vendég hazavisz a kabátján.
Ameddig egy étteremben a rántott camembert kb. az egyetlen vega fogás, addig a reformálást az alapokkal kell kezdeni.
Enci gondolatai A konyha ördöge alatt:
Hogy lehet az, hogy hatvanas asszonyok nem tudnak jó brassóit főzni? Azért ez mégsem egy Wellington bélszín.
“Hála” a narrátornak, az egész olyan, mint a Gyanú árnyéka, meg a Családi titkok. A Twilightos aláfestő zenénél pedig már visítva röhögtem.
Az a baj, hogy Bereznay egyszerre akar jófiú lenni, meg szemét Gordon Ramsay 2.0. De, hogy egy gasztrós példával éljek: valami vagy hamburger, vagy lasagne.
Már A konyha ördöge külföldi verziójában is az idegesített, hogy a tulajdonosok mindig csak új berendezést, meg három új robotgépet akarnak. Ettől viszont a főztjük nem lesz jobb.
