John Ronald Reuel Tolkien már kiskorában sem azt az átlagos, mindennapi életet élte, amelyet a legtöbb gyermek. Dél-Afrikában született 1892-ben, és már egész fiatalon meg kellett ismernie a lelki gyötrelmeket.
Négyéves volt, amikor apja meghalt. Ezután édesanyja egyedül gondoskodott róla és testvéréről, cukorbajjal küzdve. Tolkien tizenkét éves volt, amikor anyja is meghalt, róla és testvéréről gyámjuk gondoskodott attól fogva. Tolkien, hogy átvészelje a nehéz időket, a valóság elől elmenekülve képzeletbeli világot alakított ki magának, ahol minden különleges, mesebeli volt, és a jó mindig legyőzte a gonoszt. Már egészen fiatalon rajongott a különböző nyelvekért, kedvenc szórakozása testvérével az volt, amikor egy kitalált nyelven, az “állatok nyelvén” társalogtak egymással, amelyet állatnevekből és számokból gyúrtak össze.
Élete szerelme mesébe illő
Szülei halála után Tolkien és testvére gyámjukkal a családi otthonból egy panzióba költöztek. Ez elég nagy változás volt számára, viszont egy életre szóló találkozást kapott cserébe. Ott ismerte meg ugyanis későbbi feleségét, akivel elég kalandosan indult a kapcsolatuk.
Gyámja úgy gondolta, hogy a lány elvonja a figyelmét a tanulásról, ezért megtiltotta, hogy találkozzanak addig, amíg be nem tölti a huszonegyet. Tolkien betartotta az alkut, egy alkalmat kivéve. Mivel a “kilengéskor” komoly fenyegetésben részesült, és veszélybe kerültek egyetemi tanulmányai is, ezért úgy döntött, hogy vár addig, amíg nagykorú lesz. Szerelme Edith-tel igaznak tűnt, így Tolkien kivárta a három évet.
Bár Edith-et közben máshoz akarták férjhez adni, a lány azonnal felbontotta eljegyzését, amikor Tolkien újra megkereste őt. A tilalmi időszak letelte után szinte rögtön összeházasodtak, és 55 éven át éltek együtt, Edith haláláig.
Kódolt nyelvet és Mikulás-leveleket írt
Négy gyermekük született, akikkel több saját nyelvet és különleges történetet agyaltak ki, Edith-tel még saját kódolt nyelvük is volt, amelyet a katonaság alatt használtak egymással. Éppen ezért Tolkienért nemcsak a felnőttek rajonganak közel száz éve, hanem a gyermekek is, hiszen számos műve eredetileg nekik szólt. Családapaként például fiai és lánya számára a Mikulás nevében írt leveleket minden évben, olyan csodás fantáziával, hogy a kicsik számára egy-egy esti mesével is felértek azok a sorok.
A tündék nyelvén harcolt a háború borzalmai ellen
Bár a holt nyelveket a legtöbben kerülik, Tolkien valósággal rajongott értük. Már fiatalkorában imádta a latint, az ógörögöt vagy éppen az óangol különféle változatait. Nem csoda hát, hogy az oxfordi egyetemen az angol nyelv és irodalom professzora lett, és később ott is tanított. Tolkien az első világháború alatt volt egyetemista, és azokban az években csatlakozott a brit hadsereghez, ahol rengeteg borzalomnak volt szemtanúja. Bajtársai meghaltak, és ő maga is súlyosan megbetegedett a lövészárokban, ahol komoly fertőzést kapott el.
A kórházban töltött ideje alatt különleges történeteket agyalt ki, amelyek a mitológián és a népköltészeten alapultak. Ezek később Az elveszett mesék könyve címen jelentek meg, de már csak Tolkien halála után. E mesék segítettek számára elmenekülni a háború borzalmai elől. Egy más világba csöppent általuk, ahonnan nem is akart többé visszatérni a valóságba. Így lassacskán a valóságos események és a határtalan képzelete megalapozták későbbi írói munkásságát, többek között A Gyűrűk Ura megszületését. Ezen élmények hatására kezdte el ugyanis megalkotni azt a nyelvet, amelyet tündenyelvnek hívott, és amelyet mi is jól ismerhetünk A Gyűrűk Urából. Ezzel együtt olyan különleges lényeket is “teremtett”, mint a tündék vagy az orkok, azaz egy teljesen különálló, saját kis világot hozott létre, amelyben sokkal jobban érezte magát, mint a valóságban.
Majdnem semmi nem lett A Gyűrűk Urából
Tolkien A hobbit című művével lépett először a nyilvánosság elé, amelyet eredetileg csak a saját és gyermekei szórakoztatására írt, de egy tanítványa is elolvasta, és kérte, hogy jelentesse meg a könyvet. Tolkien így is tett, és mivel kiadója úgy gondolta, hogy ez a történet nemcsak a gyermekeket, hanem a felnőtteket is érdekelheti, folytatást is rendelt.
Tolkien több verziót is írt, de a kiadója végül a tíz év alatt elkészült A Gyűrűk Urát tartotta a legalkalmasabbnak arra, hogy megjelentesse. E műről Tolkien sokáig úgy gondolta, hogy szintén gyermekeknek szóló mese lesz, de írás közben rájött, hogy a történet sokkal komolyabb jellegű annál, mint hogy esti meseként olvasgassák a csemetéknek a szülők. A könyv kiadása egyébként majdnem meghiúsult, ugyanis Tolkien csak úgy akarta engedni A Gyűrűk Ura megjelentetését, ha egyúttal kiadják A Szilmarilok című művét is. A kiadó azonban nem ment bele ebbe, és végül A Gyűrűk Urát is trilógiaként adták ki, ennek Tolkien pláne nem örült.
A Gyűrű Szövetsége és A két torony 1954-ben, A király visszatér pedig 1955-ben jelent meg, és ezzel szinte rögtön megteremtődött a Tolkien-kultusz. Azóta világszerte több mint 100 millió példányban keltek el a könyvek. A Gyűrűk Ura a 20. század egyik legnépszerűbb könyve. Már az 1960-as években szó volt a film elkészítéséről, legelőször a Beatles tagjai tervezték megvalósítani. A négy zenész maga játszott volna a filmben, saját dalaikkal fűszerezve a történetet, de Tolkien nem rajongott az ötletért, és végül nem is lett semmi a tervből. A 2001-től készített filmváltozat azonban 17 Oscar-díjat zsebelt be, és a közel 300 millió dolláros költség után 3 milliárd dollárt hozott a konyhára az alkotóknak.
Még halálában is Beren maradt
Tolkien élete során tizenöt mesterséges nyelvet alkotott, köztük két tündenyelvet. Műveivel megteremtette a modern fantasy műfaját, és olyan írókra volt hatással, mint Stephen King. Mindezért azonban nagy árat fizetett, hiszen egészen fiatalkorától végigkísérte az életét egyfajta kedélybetegség, amelyhez más betegségek is társultak. Ennek lelki okai valószínűleg a szülei elvesztéséhez nyúlnak vissza, amit a háború borzalmai csak tetéztek. Nem véletlen, hogy egész életét egy kitalált világban élte le, amelyben nem kellett a valóságban megtörtént tragédiákkal foglalkoznia. Az író 81 évesen, gyomorfekélyben halt meg, és még halálában sem szakadt el képzeletbeli életétől. Feleségével közös sírkövén Beren és Lúthien neve szerepel, ahogyan Középfölde leggyönyörűbb szerelmespárját nevezte el.