Kepes András a születésnapján mutatta be a nagyközönségnek legújabb, Világkép című könyvét. A különböző kultúrákat bemutató írás Kepes tollából igen hiteles, hiszen ő a saját bőrén tapasztalta meg, milyen érzés bekerülni egy „idegen” világba.
„Sokan nem tudják, de amikor kicsi voltam, a szüleimnek felajánlották, hogy Szíriába mehetnek dolgozni, ám minket a nővéremmel, Pannival „túszként” itthon tartottak. Két évre intézetbe kerültünk, ahol egy életre megtanultam, milyen kívülállónak lenni. Amikor lehetőség nyílt rá, azonnal vittek magukkal minket a szüleink. Rengeteget költöztünk, így az első nyolc osztályt kilenc iskolában jártam ki. Sosem felejtem el az első napomat az iskolában. Valószínűleg innen ered, hogy a családomon kívül senkihez és semmihez nem tudok kötődni, hiszen a sok vándorlás miatt rengeteg embert veszítettem el” – idézi a Blikk Kepes András szavait.
