Azt azonban valószínűleg csak kevesen tudják Rejtő Jenőről, hogy hajlamos volt álhíreket terjeszteni magáról. Az RTL Klub Portré című műsorának vasárnapi adásában Thuróczy Gergely Rejtő-kutató árulja el Barabás Évinek, hogy ma is fellelhetők még azok az újságcikkek, amelyekben a közkedvelt író lenyilatkozza, hogy ő bizony szolgált a francia Idegenlégióban. Ebből azonban egy szó sem igaz. Thuróczy Gergely szerint Rejtő Jenő valószínűleg mestere, Heltai Jenő Jaguár című regénye alapján találhatta ezt ki magáról. A történet egyik főhőse ugyanis szintén azt terjeszti magáról, hogy megjárta az idegenlégiót.
fotó: RTL Klub/Portré
Szóval, azt is mondhatnánk, hogy Rejtő Jenő életében szinte semmi nem biztos azonkívül, hogy megszületett, és meghalt, de azért ez barokkos túlzás.
Betegsége menthette volna meg a munkaszolgálattól Rejtő Jenőt
Milliók olvasták regényeit a magyar szórakoztató irodalom egyik legjelentősebb alakjának, aki tragikusan korán, mindössze 38 évesen halt meg munkaszolgálatosként a második világháborúban, az akkori Szovjetunió területén.
Thuróczy Gergely álláspontja szerint Rejtő Jenő legnagyobb tragédiája az volt, hogy valójában törvényes keretek között megúszhatta volna a munkaszolgálatot. 1942-re ugyanis már papírja volt arról, hogy idegbeteg, és még az akkori törvények is úgy szóltak, hogy beteg embert nem lehet munkaszolgálatra kötelezni. Rejtő Jenőt egyébként valószínűleg egy rosszakarója névtelen feljelentése alapján hívták be munkaszolgálatra, ahová végül önként vonult be. Nagykátára került, onnan a nagykátai hóhér néven elhíresült táborparancsnok szinte azonnal ki is küldte Rejtő Jenőt a keleti hadszíntérre, ahol végül meg is halt 1943-ban.
fotó: RTL Klub/Portré
