Megnéztük a Pappa Piát és nagyon fájt

Jól olvastad, a Pappa Pia készítői tényleg képesek voltak Vajnánéval indítani, ugyanakkor egy ilyen címet viselő filmtől mire is számíthatnánk? Néhány éve a Made in Hungária bizonyította, hogy nem lehetetlen jó magyar musicalt készíteni, a Pappa Pia azonban nem elégszik meg egyetlen magyar zenekar munkásságával, neki az egész magyar poptörténet kell. Az Amerikából hazánkba szakadt Csupó Gábor olyan átgondoltsággal pakolja egymás mögé a főképp táncdalfesztivál-korú slágereket, mint egy random Sztárban sztár adás vasárnap este, és mintha a táncosokat is ilyen műsorokból kölcsönözték volna. Itt tényleg minden statiszta úgy fest, mint aki a Megasztár/X-Faktor/The Voice és egyéb hasonszőrű műsorok szüneteiben ugrott volna át egy kicsit videoklipet forgatni, és még a designos baseballsapkáikat is a fejükön felejtették.

A történet és a párbeszédek csupán arra valók, hogy kitöltsék a helyet két sláger előadása között, mint a Sztárban sztárban a zsűriértékelés és a mosóporreklám.

Sas Tamás 2011 óta nem rendezett filmet, és itt volt az ideje, hogy valaki az örökébe lépjen. Sas legnagyobb mesterműveinek színvonalát ugyan a Pappa Pia nem érheti utol, de határozottan érezhető a trónkövetelés szándéka. Ennyire odakent, semennyire sem kidolgozott sztoriszerűséget, egymáshoz tákolt jelenetek laza egyvelegét és ennyire semmilyen karaktereket csak nagyon ritkán láthatunk, a nagy magyar jukebox teljes kiherélése pedig csak a pont az i betűn.

A filmet nézve magamon kívül csak a színészeket sajnáltam kicsit.

Fotó: InterCom

Egyedül Stohl András volt tisztában vele, milyen mélypontokat ostromol ezzel a szereppel, és így is állt hozzá, ám a többiek láthatóan próbálták a lehetőségekhez mérten komolyan venni a dolgot. Szabó Kimmel Tamás A tökéletes gyilkos után egy éven belül újabb karriermélypontot könyvelhet el, Ostorházi Bernadett pedig megérdemelt volna egy ennél hálásabb bemutatkozást. Kettejük szexjelenete annyira röhejes, hogy az már Nagy durranásba illő, és a film maga is inkább tűnik egy musical bénácska, olcsó (amúgy a film egyáltalán nem volt az) paródiájának, mint valódi musicalnek.

A magyar film az elmúlt években sikeresen építette fel a romokból a saját renoméját. A Pappa Pia szépen megdolgozik azért, hogy ezt a munkát lenullázza.