Húsz éve halt meg Diana hercegnő – még mindig derülnek ki titkok az életéről

Húsz éve ezen a napon szenvedett Párizsban halálos autóbalesetet Lady Diana, a brit trónörökös, Károly herceg egykori felesége, Vilmos és Harry hercegek édesanyja, akinél egyelten uralkodócsalád egyetlen tagját sem kedvelte jobban a modern világ.

A hercegné személyisége és tragikus sorsa a mai napig foglalkoztatja még azokat is, akik a halálával kapcsolatos összeesküvés-elméleteket nem osztják, és időről időre ki is derülnek újabb részletek híresen különös, szomorú házasságáról és páratlan életútjáról – az évforduló alkalmából például a brit Channel 4 tűzött néhány hete műsorra eddig nem látott archív felvételeket, amelyeken a már válófélben lévő Diana beszédtanárával osztotta meg titkait. A beszélgetések során szó esett a hercegné gyerekkoráról, házasságáról, a királyi családról és Károly szeretőjéről, Camilláról is – most a legérdekesebb részletekből válogatunk.

Diana hercegnő története mára legendává nőtt
Fotó: Getty Images

A saját családja sem bánt jól Dianával

Diana szülei
Fotó: Getty Images

Minthogy a Károly herceggel kötött házassága kudarcáról már eddig is sokat tudtunk, az ezzel kapcsolatos újabb részleteknél is megrázóbb, amikor Diana arról beszél a felvételeken, hogy gyerekkorában sem kapott sok szeretetet. “A szüleim sosem mondták, hogy szeretnek. Mindig csak egy puszit kaptam ide [az arcomra]. Sosem öleltek meg, és semmi hasonló” – fogalmazott a hercegné.

Diana szülei
Fotó: Getty Images

Sőt, kifejezetten rosszul bántak vele

A későbbiekben aztán az is kiderül, hogy nemcsak a szeretettel spóroltak otthon, hanem bele is gázoltak a majdani hercegné lelkébe. “A családtagjaim mindig azt mondogatták, hogy én nehéz felfogású vagyok, a bátyám az okos gyerek. Ezt sosem tudtam kiverni a fejemből” – idézte fel Lady Diana.

Diana fivére, Charles Spencer 
Fotó: Getty Images

Apja második házasságáról az újságból értesült

Amikor a kamasz Diana apja újraházasodott, a dolgot olyannyira magánügynek tekintette, hogy még a gyerekeinek sem szólt róla. “Egyszer csak felhívott [a nővérem,] Sarah, és nekem szegezte a kérdést: láttad az újságot? Visszakérdeztem, hogy miért, mire azt felelte: apa elvette Raine-t [Dartmouth grófnőjét]. Erre én: te jó isten, ezt meg honnan veszed? Azt felelte: megírta az Express” – emlékezett vissza a hercegné.

Diana édesapja és mostohaanyja
Fotó: Getty Images

Nem hagyta magát

Az eset után a felháborodott Diana nővérével összebeszélve felelősségre vonta apjukat, amiről ezt mesélte: “Közöltem vele, hogy nem bírjuk [Raine-t], mire azt felelte, hogy tudja, de majd ugyanúgy megszeretjük, mint ő. A válaszom annyi volt, hogy nem, nem fogjuk megszeretni. Folyamatosan többes számban beszéltem, nem csak a magam nevében, mert én voltam a kis kereszteslovag. Nagyon dühös voltam, és ha jól emlékszem, pofon is vágtam, majd azt mondtam: ezt mindannyiunk nevében kaptad, amiért így megbántottál minket. Ezzel kivonultam, és becsaptam magam után az ajtót, de ő utánam jött, elkapta a csuklómat, megfordított, és rám szólt, hogy még egyszer ne beszéljek így vele. Azt feleltem: hát akkor ne csinálj velünk még egyszer ilyet. Aztán faképnél hagytam.”

Diana hercegnő félénksége mindig nyilvánvaló volt
Fotó: Getty Images

Károly kiszámíthatatlanul udvarolt

Diana azt is elmondta, hogy amikor közelebb kerültek egymáshoz későbbi férjével, Károly egyáltalán nem viselkedett következetesen: “Egy hétig mindennap felhívott, aztán nem beszéltünk három hétig. Ez nagyon furcsa volt, de én elfogadtam, és úgy voltam vele, rendben, megtalál, ha kellek neki. Amikor végül elkezdett megint hívni, olyan hirtelen és akkora erővel tört rám az izgatottság, hogy az őrületbe kergettem vele a három lányt, akikkel együtt laktam. De nem, az egész nagyon furcsa volt.” Mindez aztán abban az emlékezetesen kínos esetben csúcsosodott ki, amikor egy tévéinterjúban megkérdezték őket, hogy szerelmesek-e, amire Diana azonnal igennel felelt, Károly viszont csak annyit tett hozzá ehhez, hogy “bármit is jelentsen a szerelem”.

Diana és Károly
Fotó: Getty Images

Furcsa volt az egész helyzet

Amikor azt kérdezték tőle a beszélgetésben, hogy felelősségre vonta-e valaha Károlyt a furcsa viselkedése miatt, Diana azt válaszolta, nem merte szóba hozni a dolgot, valószínűleg azért, mert úgy érezte, hogy a férfi meg van rémülve. Majd nevetve hozzátette: mindössze tizenháromszor találkoztak az esküvőjük előtt.

Károly kíméletlen is tudott lenni

Amikor Diana megkérdezte a férjétől, hogy miért van folyton a közelükben Károly egykori partnere (és későbbi második felesége), Camilla, a herceg meg sem próbálta titkolni, hogy viszonyt folytat a nővel, hanem azt felelte: “Nos, nem én leszek az első walesi herceg, akinek nincs szeretője, erre nem vagyok hajlandó.”

Diana és Camilla egy lovasversenyen, ahol Károly herceg is megmérettetett, 1980.
Fotó: Getty Images

Fülöp biztatta is Károlyt a házasságtörésre

A felvételekről az is kiderül, hogy a hercegné apósa, Fülöp azt a “tanácsot” adta Károlynak: ha nem működik majd a házasságuk Dianával, öt év után még mindig visszamehet Kamillához. A férj végül éppen öt év házasság után kezdte újra viszonyát a nővel.

A nemi életük sem volt rendben

Mint Diana elmondta, Károllyal a szex is ugyanolyan különös volt, mint az udvarlás időszaka: a férfi nagyjából háromhetente egyszer kezdeményezett, aztán mire a kisebb fiuk, Harry herceg nyolcéves lett, teljesen meg is szűnt köztük a testi kapcsolat.

Fotó: Getty Images

Senkire sem számíthatott

A felvételek talán leghíresebb mondata az, amelyben Diana elmeséli, hogy amikor zokogva megkérdezte az anyósát, Erzsébetet, hogy mitévő legyen, a királynő annyit felelt: nem tudja, Károly reménytelen eset. Erzsébet azonban nem volt egyedül, mindenki más is hasonlóan viselkedett a hercegnével: “Nem volt senki, akivel ténylegesen kiabálni lehetett volna. Vagy valaki, aki átölelt volna – aki csak egyszerűen meghallgatott volna, amikor sírtam.” Végül ez vezetett el Diana bulimiájához is: “Mindenki a megromlott házasságunkra fogta, [de valójában az történt, hogy] elutasítottak, nem voltam elég jó a családnak, és magamon vezettem le a feszültséget. […] nyúlhattam volna alkoholhoz, de az túl nyilvánvaló lett volna, […] lehettem volna anorexiás, de az még nyilvánvalóbb, így hát a diszkrétebb utat választottam […]. És miután meghánytattam magam, mindig jobban voltam, megszabadultam a dühtől, és nagyon passzívvá váltam. Egészen elcsendesedtem.”