Hosszú évek kitartó munkájával fejlesztette tökélyre azt a stílust Puzsér Róbert, mellyel egy mondaton belül simogat és büntet. Az írásmód lényege, hogy úgy helyezi magát erkölcsi értelemben kilométerekkel kritikája tárgya fölé, hogy közben látszólag elismeri az érdemeit, így nem érheti az elfogultság vádja. Na hiszen!
Puzsér tegnapi szösszenete Hosszú Katinkáról azt sem tudja pontosan, mivel akar foglalkozni. Először az olimpiai bajnok állami támogatását ekézi, majd Gyárfás Tamással való háborújába köt bele, végül – ízlésesen – kiköt házasságának válságánál.
Puzsér Róbert, ez a mindig mértékletes, mindenhez a legjobban értő kritikus felteszi a kérdést: „Miért nem lehet ezt ízlésesen és visszafogottan csinálni?” – és nem másra utal, mint Hosszú és Tusup békülős fotójára. De az üzenet az egész Iron Lady jelenségnek, a „bőrének minden négyzetcentiméterét hirdetési felületként értékesítő úszónő” és „az önfétis alapjain gyakorolt mindennapos motivációs trénerkedésnek” is szól a megmondóember szerint.
Lehetne még idézgetni a dolgozatból, de igazából felesleges. Aki egy Puzsér Róbert-kritikát olvasott, valószínűleg olvasta az összeset. Ha mégis erre vágyna az olvasó, Puzsér Facebookján megtekinthető az írás.