MTI Fotó: Mohai Balázs
A Bors írja, hogy Détár Enikő árva és szegény gyerekekkel foglalkozott még azelőtt, hogy felvették a Színművészeti Főiskolára. „Egy évig az Egri Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központban dolgoztam mint képesítés nélküli nevelő. Vigyáztam a gyerekekre, törődtem velük, foglalkozásokat tartottam, és beszélgettem velük – mesélte Enikő, aki évekkel később fontos döntést hozott. – Szerettem volna egy kisfiút örökbe fogadni. Segíteni neki, úgy éreztem, képes vagyok rá, pedig visszanézve nagyon éretlen voltam akkoriban. Ezek a gyerekek addigra már nagyon sok mindenen túl voltak, rettenetes körülmények közül jöttek, túl sok mindent láttak már. Emlékszem, szeretett édesanyám beszélt le végül róla. Azóta persze eszembe jutott az örökbefogadás, de nagyon másfelé ment az életem. Szerencsére a válás után sem múlt el az életemből a gyerekzsivaj, hiszen a két csodás gyermekem mellett a párom, Péter srácai is rendszeresen élettel töltik meg az otthonunkat.”
A lap munkatársa az SOS Gyermekfalvakban élő gyermekek és családok megsegítésére szolgáló sporteseményen beszélgetett Détárral.
