Színes-szagos anyagot közölt a Bors, melynek főszereplője Csonka András és egy iskolai puska. „Minden úgy alakult, ahogyan elterveztem – mesélte a harmadik osztályban megesett sztorit Pici. – Megírtam a dolgozatot, sikerült úgy elővarázsolnom a puskámat, hogy a tanár nem vett észre semmit. Különösebben nem kellett használnom, hiszen előző este, amíg készült a »segítség«, nagyjából meg is tanultam az anyagot.”
Viszont a dolgozatfüzetében hagyta a puskát, és szépen beadta… Innentől kezdve egy dolog lebegett a szeme előtt: visszaszerezni a papírt.
„Szerencsém volt, hogy a lakásunk erkélyét és az iskola tornatermének tetejét alig másfél méter választotta el egymástól – mondta a lapnak. – Igaz, több méter magasban kellett átugranom a terem tetejére, de akkor nem éreztem félelmet, csak az lebegett a szemem előtt, hogy vissza kell szereznem a puskámat. Ma már biztosan nem venném a bátorságot ehhez a kaszkadőrmutatványhoz, de tizenévesen még másként látja a világot az ember.” Mindössze egy haverját avatta be az akcióba, aki nyitva hagyott egy ablakot, amin keresztül Bandi a tetőről bejuthatott a suli épületébe. „Tudtam, hogy a biológia-szertárban vannak a füzetek, és reménykedtem, hogy a tanár ilyen rövid idő alatt még nem javította ki a dolgozatokat. Szépen, csendben beosontam a szertárba, megkerestem a füzetemet, és visszaloptam a terhelő bizonyítékot. Kifelé már megnyugodva távoztam a főbejáraton, hiszen zsebemben lapult a kis papírdarab, amelyért alaposan megküzdöttem.” Pici évekkel később, egy érettségi találkozón mindent bevallott biológiatanárának.