„A családomban nincs olyan, aki annyira babonás lenne, mint én, de jómagam tizenéves korom óta megszállottja vagyok a hiedelmeknek. Amikor például mentőautót hallok, látok, akkor mindig valamilyen fehér tárgyat, felületet keresek, amit megfoghatok, nehogy valamelyik szerettemhez érkezzen a rohamkocsi. Amikor repülővel utazom, márpedig elég sokat megyek külföldre, akkor jobb kézzel háromszor megsimogatom a gép oldalát, hogy biztosan jó utam legyen, és elkerüljön a repülőgép-szerencsétlenség. Ha otthon felejtek valamit, akkor pár másodpercre leülök egy székre, mielőtt újra elindulnék, nehogy bármi rossz érjen, de ugyanúgy hiszek a fekete macskás babonában vagy abban is, hogy nem szabad létra alatt áthaladni” – magyarázott a a Borsnak babonáiról és félelmeiről Iszak Eszti.
Arról is beszélt a lapnak, hogy a barátai ugyan furcsának találják, de azért már megszokták a stikkjeit: „Oké, persze olykor idegesíti őket, hogy ha például sietünk valahová, én meg még az ilyen dolgaimmal húzom az időt, de próbálok nem megszállott lenni, csak megelőzni az esetleges rossz dolgokat.”