Baji Balázs februárban sérült meg, azóta megműtötték, és ahogy tehette, megkezdte a rehabilitációt. Május végén elhagyhatta a mankót, most már többfajta edzést is végez, és egy újabb állomáshoz érkezett: végre visszatérhetett a futópályára.
Pár héttel ezelőtt a mankókat tetted le, most pedig újra futhatsz. Hogyan élted meg a visszatérést a futópályára?
Nagyon örülök, hogy végre ismét futhatok. Ugyanakkor ez minőségében és sebességében is persze messze elmarad a korábbiaktól. Kicsit korlátozott a mozgásom, a futás is félreterhelős, sántítós, de a lényeg, hogy ismét pályán vagyok. Így ez a pillanat nagy motivációt fog adni a következő időszakra.
Fotó: Scitec
Hogy halad a rehabilitációd?
Szerencsére terv szerint haladunk. Most nem is a futás minőségére helyezzük a hangsúlyt, hanem arra, hogy az izomerőt minél gyorsabban szerezzük vissza, hogy a lábaim azonos erősségűek legyenek. A munka túlnyomó részét továbbra is gyógytorna, valamint erőfejlesztő, kondicionáló gyakorlatot képezik. Ezek mellé épül majd be egyre több futás, de természetesen nem szeretnénk túlterhelni a lábamat. Azt gondoljuk, hogy teljes értékű, komoly edzésmunka majd szeptembertől indulhat. A versenypályára való visszatérésig pedig még több hónapnyi munka vár majd ránk.
Mennyire viselte meg a sérülés a lábadat?
Eléggé, bármennyire is igyekeztük lassítani az izmok leépülési folyamatait. Február 9-én sérült meg a térdem, ezt követően két műtétet hajtottak végre rajtam orvosaim. A térdsérülésem rendhagyó, példa nélküli az atléták, gátfutók körében, így rehabilitációs minta sem nagyon állt a rendelkezésünkre. Az első műtétet követően 4-5 héten keresztül feküdnöm kellett. Sokat mozgó emberként talán ez volt a legnehezebb időszak. Az izmok a mozgás hiányában kicsit berozsdásodtak, tompultak. A legfontosabb feladatunk az most, hogy az izmozottságot, a beidegzettséget, az erősítést minél tökéletesebben visszanyerjük. Az óvatos és visszafogott futás nagy előrelépés a felépülésemben.
