Johannes Anglicus története a nők vitatott helyzetére világít rá: építhet-e karriert egy okos nő; hogyan tud boldogulni a férfiak uralta világban? Az előadás érinti a családon belüli és a merőben öncélú erőszak kérdését is.
Ezt a feszegető problémát dolgozta fel bestsellerében Donna W. Cross is. Az amerikai írónő Johanna, a nőpápa történetén keresztül keresi a választ: Elérhet-e a csúcsra anélkül, hogy elgáncsolják? A siker és a szerelem megfér-e egymás mellett?
A darab 1200 évvel ezelőtt játszódik, egy olyan korban, ahol a hagyomány szerint a nőknek csak egy sorsuk lehet: dolgozni, sok-sok gyereket szülni és fiatalon meghalni. A leganda szerint azonban Johannának, az Ingelheim városában született fiatal nőnek mást diktál a hite. Férfinak adja ki magát, és Johannes testvérként beáll a fuldai bencés rendbe. Ahogy a valóságban, úgy a darabban is inkognitója hamarosan veszélybe kerül, ezért kénytelen Rómába menekülni. Miközben egyre magasabbra jut az egyházi hierarchiában, újra és újra szembesül a kérdéssel, hogy kinek adja a szívét: istennek vagy annak a férfinak, akit szeret. A döntés azonban kikerül a kezéből, amikor I. Sergius pápa meghal, és őt nevezik ki utódának…
A Lila ákác is hasonlóan kényes témát dolgoz fel. A pénz hatalom, amivel bárki képes a saját érdekei mentén alakítani akár egy másik ember történetét. Vajon egy tehetséges, de szerényebb körülmények közül érkező lány labdába rúghat-e az előkelők és gazdagok világában? Vajon észrevesszük, ha mi magunk eszközzé vagy épp célponttá válunk?
Tóth Manci, az ártatlan „varronesz” egy véletlen találkozás alkalmával beleszeret a saját sorsánál nagyravágyóbb életet kergető Csacsinszky Paliba. A fiúba, aki akár minden nap az Orfeumban lumpol, csak észrevegye az eszményi nő: Bizonyosné. A gazdag és érett végzet asszonyának imponál a fiú szerelme. A játék akkor válik igazán édessé számára, amikor a fiút elcsábíthatja az édes Manci karjaiból. Az örök szerelem meséjét az 1980-as évek kultikus underground számai kísérik, így Szép Ernő klasszikusa időtlen történetté avanzsál, szereplői akár lehetnének az újságok hasábjairól ismert gazdagok és szépek, vagy az általuk eltiport áldozatok.
A pápanő című musicalt és a Lila ákác zenés feldolgozását ebben a hónapban is műsorra tűzi a József Attila Színház.
Fotó: Kállai-Tóth Anett, forrás: József Attila Színház
Szponzorált tartalom
