Soha nem volt kérdés számukra, hogy támogassák-e gyerekeiket a sport terén, számukra igazi öröm, hogy fiuk és nagyobb lányuk is a mozgás szerelmese. Persze ki-ki a saját sportágában.
„Mivel mindegyik gyerekünkkel megjártuk a Pető Intézetet, mert születésük után visszamaradtak a mozgásfejlődésben, ezért mi Barnával arra törekedtünk, hogy a gyerekek mozgáslemaradását pótoljuk. Már háromévesen úszóoviba jártak és hamar megtanultak jól úszni, versenyekre jártak – kezdi Ildikó. – Szerintem Lujzinak és Bendzsinek is ez alapozta meg a sportszeretetet. De hozzáteszem, mi is sportrajongók vagyunk, Barna évekig vívott, én pedig több mint tíz évig ritmikus gimnasztikáztam. Erőltetni soha nem erőltettünk semmit. Nem akartunk élsportolókat nevelni, egyszerűen így alakult.”
Héder Barna a családjával (Fotó: Héder Barna)
Bendzsi hatévesen kezdett el vitorlázni, és azóta szinte ki sem száll a hajóból. „A fiunk még iskolás sem volt, amikor elvittük egy balatoni vitorlástáborba. Mivel még nagyon kicsi volt, azt mondták, próbáljon ki egy napot. Három hét lett belőle, és a tábor végén szólt az edző, hogy vigyük el egy versenyklubba, mert nagyon tehetséges. Bendzsi egyébként nagyon szorgalmas srác, benne van a győzni akarás. Ha valamit a fejébe vesz, akkor nem lehet visszatartani. Ez viszi őt előre évek óta, ezért is van az, hogy rengeteg versenyt nyert már meg. Tavaly serdülő országos bajnok lett, de úgy, hogy megverte a három évvel idősebb ifiket is. Most éppen világbajnok akar lenni, és később szeretne kijutni az olimpiára is.”
Héder Barna fia, Bendzsi (Fotó: Héder Barna)
A vitorlázás nem veszélytelen sport, a szülők sokszor aggódtak kisfiukért. „Ildikó minden versenyre elkíséri Bendzsit, ha külföldön van, akkor is, és ha tudok, én is megyek velük – folytatja Héder Barna. – Sokszor van vihar a tengeren, és kaotikus időjárás az óceánon. Olyan élethelyzetek, ahol belegondolni is rossz, hogy a gyerekünk egyedül ül egy hajóban a nyílt vízen. Próbáljuk ezt nyugodtan kezelni, és Bendzsi is nyugtat minket, hogy nem lehet baj, mert mindig van mellettük segítőhajó, és pillanatok alatt ott az edzője mellette. Az évek alatt Bendzsi már rutinos vitorlázó lett, és tökéletesen úszik. Bízunk benne és az ítélőképességében. Mi csak annyit tudunk tenni, hogy támogatjuk őt a céljai elérésében. Szerencsére jól is tanul, ha nem versenyzik, rendesen jár iskolába, ha pedig verseny van, akkor mindent pótol. Nem kell noszogatni, magától tanul, és be akarja bizonyítani, hogy mindenhol megállja a helyét.”
Lányuk, a tizenegy éves Lujzi is jól teljesít a sportban, évek óta fitneszezik. „Lujzi is egy kemény gyerek, mindent megtesz azért, hogy jól szerepeljen. Koreográfiát gyakorol, szaltókat ugrik, sokszor kék foltokkal jön haza az edzésről, de már akkor várja a következőt. Tavaly országos bajnok lett, mi pedig büszkék vagyunk rá. Szerencsére soha nem rivalizálnak Bendzsivel, elismerik egymás munkáját. Már csak a kisebbik lányunknál kérdéses, hogy mit fog csinálni. Jelenleg hip-hop táncban jeleskedik, és hétévesen elkezdett bennünket nyaggatni, hogy trombitálni szeretne. Mivel fél év után sem adta fel, elkezdte a zeneórákat. Szerencsére nagyon jó testvérek, mindig támogatják egymást.”
Héder Barna lánya, Lujzi (Fotó: Héder Barna)
A Héder család élete szinte már teljesen a sportról szól. Barna is készül a tokiói olimpiára, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság televíziós cége ismét felkérte, hogy legyen a vívás nemzetközi televíziós közvetítéseinek producere és rendezője. Egy közel ötvenfős magyar stábot visz magával Tokióba. „Az atlantai olimpia volt az első, ez pedig már zsinórban a hetedik, amit közvetítek. Aztán egyszer majd szívesen megnéznék egy olimpiai vívóversenyt csak úgy, mert Nagy Tímea, Szász Emese vagy Szilágyi Áron győztes tusájánál is csak annyit tudtam mondani, hogy ‘kettes kamera’.”
