Nem Harry az egyetlen: uralkodók és hercegek, akik lemondtak a rangjukról és hátat fordítottak a királyi családnak

Januárban Harry herceg és Meghan Markle bejelentése nagy port kavart, mostanra a döntésüket elfogadták a britek, már inkább csak azért kerül be a hírekbe a házaspár, mert az átlagos életet azért mégsem olyan egyszerű elkezdeniük. Van, akikről példát vehetnek, hiszen nem Harry az egyetlen, aki lemondott a rangjáról. Van, aki a szerelem miatt mondott le a királyi családban betöltött szerepéről, megint más azért adta vissza a koronáját, mert szinte megszakadt a szíve a gyásztól. 

Megszakadt a szíve a gyásztól

2013-ban egy januári estén Beatrix királynő beszédét hallgatták az emberek szerte Hollandiában. A rádió, a tévé is közvetítette az idős uralkodó mondandóját. Beatrix, aki 1980 óta ült a trónon, lemondott a fia, Vilmos Sándor javára.

„Itt az ideje, hogy az országért viselt felelősséget az ifjabb nemzedék kezébe adjam át” – mondta beszédében a búcsúzó királynő. Ám mindenki tudta, hogy a búcsú mögött egy sokkal mélyebb, fájdalmasabb ok húzódik. Beatrix három fiúnak adott életet: a jelenlegi uralkodónak, Vilmos Sándornak, Friso királyi hercegnek és Konstantin királyi hercegnek. Az idősödő királynő egészségével nem volt komolyabb ok, ami miatt a lemondását kellett volna fontolgatnia, ám 2012-ben szörnyű sorscsapás érte. Friso herceg az ausztriai Vorarlbergben síelt, amikor balesetet szenvedett egy lavinaomlás következtében, és 15 percig volt a hótömeg alatt, mielőtt ki tudták ásni. Amikor Beatrix a lemondás mellett döntött, középső fia már egy éve feküdt kómában. Miután lemondott, Beatrix minden idejét fia kórházi ágya mellett vagy az unokáival töltötte.

Ám augusztusra a herceg szervezete feladta a harcot, és az orvosok már nem tudták megmenteni. Másfél évvel a baleset után Friso elhunyt. Talán sokan emlékeznek még azokra a fotókra, melyeken az özvegy és a gyászoló anya egymásba kapaszkodva jönnek ki a kórház ajtaján. A visszavonult Beatrix idén január 31-én ünnepelte a 82. születésnapját.

Az unokák érdekében cselekedett

„Kitette unokáit a királyi családból a svéd király”– harsogták a lapok 2019-ben. Bár a cím erősen szenzációhajhász, a tényen nem változtat, de lássuk, mi is történt pontosan. Sokszor írtunk már a svéd királyi családról, ahol a jelenlegi uralkodó XVI. Károly Gusztáv. A királynak három gyereke született: Viktória, a korona várományosa, Károly Fülöp herceg és Magdolna hercegnő. Viktória kettő, Károly Fülöp kettő, míg Magdolna három gyerekkel gazdagította a királyi családot. Mivel Viktória a koronahercegnő, vagyis apját ő követi majd a trónon, így az ő gyerekei – akik közül az idősebbik szintén trónörökös – továbbra is hercegek és hercegnők, ám testvérei csemetéivel már más a helyzet. A 2019-es bejelentés értelmében a többi gyereknek már nem jár a továbbiakban a királyi fenség megszólítás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell majd részt venniük a hivatalos kötelezettségeken, vállalhatnak civil munkát, és civil életük lehet.

„Sándor, Gábor, Leonóra, Adrienn, valamint Miklós a királyi családhoz tartozik, azonban nem királyi fenségek többé és nem kell teljesíteniük az államfői családot érintő kötelességeket. Megtartják hercegi és hercegnői címüket, ám ezek csak személyüket illetik, jövendő házastársaiknak és gyermekeiknek nem lesz joguk hozzá” – fogalmazták meg a közleményben. Amit sokan tévesen tudnak, hogy ezzel a lépéssel az uralkodó a gyerekeit, Károly Fülöpöt és Magdalénát is lefokozta. Ez téves. Ők, valamint Károly Fülöp felesége, Zsófia, továbbra is a királyi család tagjai, vállalnak minden ezzel járó kötelezettséget, ám gyerekeiknek már az adófizetők pénze nélkül kell boldogulniuk, cserébe olyan életet élhetnek, amelyet ők szeretnének, nem kell majd engedélyt kérniük különböző magánügyekben az uralkodótól.

Nem volt más választása

Alig egy évvel a holland királynő lemondása után egy másik idős uralkodó, a spanyol I. János Károly is úgy döntött, hogy „visszaadja a koronát”. Ez azonban nem volt akkora meglepetés, mint holland kolléganőjének búcsúja. Bár az akkor 76 éves király az egészségének hanyatlását nevezte meg oknak, a helyzet sokkal összetettebb volt. Döntése hátterében inkább a veje korrupciós botránya és saját átláthatatlan pénzügyei álltak.  Egy évvel a lemondása előtt láttak napvilágot azok a cikkek, melyek szerint egy madridi luxusvillát és egyéb ajándékokat adott egy német üzletasszonynak, a később megnevezett Corinna zu-Sayn Wittgensteinnek. I. János Károly 1975-től 2014-ig uralkodott, őt fia követte a trónon, róla így beszélt a lemondása kapcsán: „Fülöp megtestesíti a stabilitást, amely a monarchia intézményének fémjele… Ő nyitja meg a remény új korszakát, amelyben a megszerzett tapasztalat egy új generáció lendületével párosul.”

Az egykori király gazdasági ügyei 2018-ban kerültek ismét terítékre, amikor bizonyító erejű hangfelvételekről érkeztek hírek – az ügyet a spanyol titkosszolgálat zárt ajtók mögött tárgyalta.

Hercegnői rangjába került férje botránya

Apja lemondása után a spanyol VI. Fülöpnek egy újabb kellemetlen helyzettel kellett megbirkóznia. Saját testvérét, Krisztinát kellett megfosztania a hercegnői címtől. Sok választása nem volt a királynak, mivel a hercegnőnek bíróság elé is kellett állnia. Erre egyébként a spanyol királyi családban addig még nem volt példa. Mivel Krisztina és férje korrupciós ügye miatt több tüntetés is volt Spanyolországban, a királytól azt várták el, hogy minimum „lefokozza” húgát. A vád szerint Krisztina is részt vett kézilabdázó férje adóelkerülési botrányában. Az egykori hercegnőt 2017-ben felmentették a kétrendbeli adócsalás vádja alól, de házastársát terhelő közös felelősség miatt 44 millió forintnak megfelelő euróra büntették. Férjének azonban 164 millió forintnyi büntetést kell fizetnie, és több mint öt évnyi börtönbüntetésre is ítélték. A férfi a börtönben önkéntes munkát végez, ennek keretében pedig lehetősége van elhagynia az intézményt, hogy egy egyházi szociális otthonban, értelmi fogyatékkal élőknek segítsen. Az 54 éves Krisztina immár hercegnői rang nélkül neveli tovább négy gyerekét.

Gyönyörű búcsú

2019-ben távozott trónjáról a 85 éves Akihito japán császár. A tízperces lemondási ceremóniáról, melyen közel háromszázan vettek részt, valamennyi hírügynökség beszámolt. „A mai nappal befejezem feladataimat császárként. Szeretném legmélyebb hálámat kifejezni a miniszterelnök iránt, aki a japán emberek képviseletében szólalt fel” – mondta a leköszönő császár, akihez a békét teremtő uralkodói korszakot kötik.

Őt legidősebb fia, az 59 éves Naruhito követte a trónon, akivel kezdetét vette a gyönyörű harmónia (Reiva) korszaka. Kétszáz év után Akihito volt az első japán császár, aki lemondott.  „A császárnéval együtt őszintén kívánom, hogy a holnap kezdődő Reiva-korszak stabil és gyümölcsöző legyen, és teljes szívemből imádkozom azért, hogy a Japánban és a világon élő emberek békében és boldogságban éljenek” – mondta búcsúzóul Akihito, köszöntve a fia uralkodását.

Nem bírt a vérével

Ha a történelemkönyvekből nem is, de a The Crown, vagy A korona sorozatnak köszönhetően már boldog-boldogtalan ismeri VIII. Eduárd életét. Ő volt II. Erzsébet nagybátyja és a brit trón várományosa, így amikor apja, V. György meghalt, Eduárd lett az uralkodó. Ám a kormány és a családja is aggódva figyelte az eseményeket. Tudnivaló volt ugyanis, hogy a divatdiktátor Eduárd szerelme nem más, mint az amerikai, elvált, náci tisztek barátságát élvező Wallis Simpson, akiről az uralkodó nem volt hajlandó lemondani. 1936-ot írtunk ekkor. Bár Eduárdból király lett, meg soha nem koronázták. A férfi foggal-körömmel ragaszkodott ahhoz, hogy Wallist feleségül vegye, és az asszonyból, ha nem is királynét, de hercegnőt csináljon. Ám ez akkoriban elképzelhetetlen volt, sem az uralkodói család, sem a kormány, sem az egyház nem támogatta a döntését. Eduárd kevesebb, mint egy évet töltött a trónon, amikor 1936 decemberében lemondott.

„Lehetetlennek bizonyult számomra hordozni a királyi kötelességek és felelősségek nehéz terhét annak a nőnek a támogatása és segítsége nélkül, akit szeretek” – indokolta döntését. Mivel örököse nem volt, a trónon öccse, György követte, akinek egészségét alaposan megtépázták a háború okozta stresszhelyzetek és az uralkodással járó szereplések. Amikor VI. György is meghalt, II. Erzsébet került a trónra. Bár nem született uralkodónak, apja megtanította, mekkora felelősség nyomja majd a vállát egész életében. Nagybátyja botránya után nem csoda, hogy a 21. születésnapján ezt mondta beszédében az ország népének: „Egész életemet, legyen az akár rövid, akár hosszú, a ti szolgálatotoknak szentelem!” Tartja a szavát. 68 éve viseli a koronát.

A legfrissebb kilépő

Ellentétben nagyanyjával, Harry herceg nem ragaszkodik annyira a címekhez. Igaz az is, hogy belőle nagy valószínűséggel soha nem lenne uralkodó. Hogy házassága után a herceg teljesen megváltozott, azt a királyi családdal együtt dolgozó fotósok és tévés riporterek is megerősítették különböző interjúkban. A herceg, aki nagyanyja hadseregében szolgált a fronton, a herceg, aki megannyi kötelezettségnek tett eleget, és jól is végezte a dolgát, házassága után civil életre vágyott. Feleségével együtt úgy döntöttek, hogy megosztott életet élnek majd, ingázva az Egyesült Királyság és Észak-Amerika között. Ám ezt a királyi család nem hagyta jóvá. II. Erzsébet úgy döntött, megadja azt a szabadságot Harrynek, amire annyira vágyott, ugyanakkor nem képviselhetik úgy a királyi családot, hogy nincsenek jelen. Így Harryt és Meghant „megszabadították” az ő királyi fensége megszólítástól, valamint a közpénzbevételből sem részesülnek a jövőben. Cserébe megkapták a nagyon vágyott civil életet. Ma már azt is tudjuk, hogy Meghan hercegnő ügynököt keres Hollywoodban, mert készül visszatérni a filmezéshez. Az, hogy Harry mihez kezd majd, erről nem lehet tudni. Az átállás azonban a barátságos kanadaiak között sem olyan egyszerű: máris áll a bál abból, hogy Harry és Meghan körül testőrök vannak, és mindenkit érdekel, miből fizetik majd ki az extra költségeket.