Szó szerint szerelem volt első látásra az Életrevalók. És ezzel sokan vagyunk még így. Ez az a film, amire konkrétan rá lehet szokni. Előveszed, amikor töltődni szeretnél, sírva-nevetni, nevetve-sírni. Zongorázik az érzelmeiden még akkor is, amikor ezredszerre látod. Alig vártam, hogy elkezdjék játszani a színházakban is, az elsők között ültem be rá, és mondhatom, nem csalódtam – ami lássuk be, egy ilyen klasszisnál benne van a pakliban.
Fotó: Getty Images
Lenyűgözően szép–igaz történet, emberségről, életigenlésről, elfogadásról, szeretetről. A legszebb köntösbe bújtatták a történetet, mert amellett, hogy dráma, óriási vígjáték is! Igazi remekmű, szívszorongatóan emberi és mély, ugyanakkor vidám, könnyed és felhőtlen. Két ember: ami az egyiknek megvan, a másiknak nincs. A mozgásképtelen, kifinomult gondolkodású, dúsgazdag arisztokrata merev világába új színt hoz az egyszerű és derűs ösztönlény, s általa megtapasztalhatja az őszinteséget, egyenességet és a valódi életörömöt. Két szemléletmód, két világlátás, hol zökkenőmentes, hol nehézségekkel és kompromisszumokkal teli ütközéseinek lehetünk szemtanúi. De eltérő élettapasztalataik pazar helyzetkomikumban csúcsosodnak ki, ami megnevetteti a nézőt az egész film során.
Ha kíváncsi vagy a blog további részére, kattints az Illúzió oldalára, és akár a filmet is megnézheted ott online!
