nlc.hu
Sztárok
Latinovits Zoltán levele Ruttkai Évához

Latinovits Zoltán levele Ruttkai Évához

Megéri újraolvasni.

Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva szerelme perzselő, szikrázó lángcsóva volt, amely beterített mindent, és amely az utókor szerencséjére nem maradt meg a kettejük által bezárt körön belül – írja a Diamonds Caféblog szerzője. A blogbejegyzésben Latinovitsnak egy 45 évvel ezelőtt, 1975 júliusában írott levele olvasható. Érdemes elolvasni, mert olyan, mint egy regény, egy novella.

Évának, Amerikába 1975. július

Merre csavaroghatsz, drágám, és vajon gondolsz-e ránk, akik nagyon egyedül vagyunk, Bagóval egymásra utaltak, tehetetlen. Álmunk a géped maga után húzta, délutáni kék égen fehér csík.

Egyedül vagyok.

Akárhogy is történt és történik: Hozzád tartozom. Azt hiszem, ez el van végezve. Elvégeztetett.

Szemes a régi. Az emberek idegenek.

Nincs nyaralás. Az emlékek miatt, amik most befednek és ellepnek, a múlás miatt, amit percnyi pontossággal mérek fel és nyugtázok. Múlunk és nem mulatunk. Az idő múlatja kedvét rajtunk.

Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva

Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva

Nincs nyaralás Bagó miatt. Ebben a kis fekete testben egy ősi lélek lakhat, annyira követi az ember ritmusait, kedvét, mozdulatait. Nem vitorlázom nyugodtan, ha nem tudom, mi van vele. És tudom is: vár rám. Gondolataiban biztos megakad, merre lehetsz, de Te az utóbbi időben keveset látogattad őt. Engem szokott meg hétköznapnak, Te voltál az ünnep.

A levél folytatása elolvasható a Diamonds Caféblog posztjában.

A múlt színészei az nlc.-n

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top