Kulisszatitkok: véget ért a Bátrak földje, élményeikről kérdeztük a szereplőket

Egy robbantással kezdődött az RTL Klub kosztümös sikersorozata, a Bátrak földje. A telenovella az év elején debütált, és bár nagyon sok rajongó reménykedik a folytatásban, már előre tudni lehetett, hogy mindössze 80 részes lesz. A befejező epizód április 23-án, csütörtökön került adásba az RTL Klubon. 

Kalamár Tamás és az alkotói csapat érdekes cselekményszálat és karaktereket adott a sorozatnak, akiket hétről hétre több százezer néző kedvelt meg. A Barátok közt korábbi producere, a Bátrak földje showrunnere egy romantikus korba repített vissza minket. A telenovella 1865-ben, egy fiktív városban, Rokocán játszódott, melyet a valóságban főleg a barokk stílusú Nagytétényi Kastély valamint a Szentendrei Skanzen testesít meg. A legtöbb jelenetet ezeken a helyszíneken vették fel.

A cselekmény szerint a Habsburg kori fiktív várost az osztrák városok mintájára próbálják fejleszteni, ezért építenek egy vasúti hidat, amin a tervek szerint, a várost Béccsel összekötő vasút haladna. A hidat már az elején felrobbantja az egyik főszereplő, Torzsa Sándor (Kenderes Csaba). A sorozat középpontjában az ő családja, és a várost irányító Rokoczay bárói család áll, valamint egy szerelmi négyszög alakulását és érzelmi csatározásait követhetjük nyomon különböző mellékszálak bekapcsolódásával. Vajon, hogy alakul Torzsa Sándor és Rokoczay Anna (Szász Júlia) kapcsolata? Együtt lehet Csizmadia Imre (Bárnai Péter) zsandár hadnagy és Bodza Katica (Litauszky Lilla)? Ezekre a kérdésekre kaptak választ a nézők, és mivel a sorozat az RTL Most+-on visszanézhető, nem akarjuk előre elmondani a befejezést.

Néhány hete találkozhattunk a sorozat szereplőivel. A MÁV nosztalgiavonatával a Gödöllőre látogattunk el velük. A kiránduláson Dér Denisát és Kenderes Csabát kérdeztük a telenovella forgatása kapcsán szerzett tapasztalataikról.

„Sose gondoltam, hogy a magyar lesz a második anyanyelvem”

Dér Denisa egy gondoskodó és védelmező édesanyát alakít a telenovellában, Torzsa Terkát, aki tót származású. A színésznőtől nem állt messze a szerep, mivel szlovák származású. Az 54 éves színésznő a 80-as években jött Magyarországra, és hamar megtanulta a nyelvet.

– árulta el Dér Denisa, akinek eleinte nem volt könnyű dolga, mert mint mondja, a kilencvenes években nehezebb volt a magyar színházi közegbe beilleszkedni nem anyanyelvűként, de ma már nyitottabb a világ, nyitottabbak az emberek. A színésznőhöz szlovák származása miatt közel állt Torzsa Terka karaktere, aki dialógusaiban gyakran elejt néhány szlovák szót.

„Terkát nagyon megszerettem. Terka és Mihály (Csöre Gábor) házassága nekem  kicsit a szlovák és a magyar nemzetet szimbolizálja. Régóta élnek egymás mellett sok kompromisszumot kellett meghozniuk és mégis képesek szeretetben együtt maradni. Örültem, hogy kaptam lehetőséget megmutatni, hogy le lehet élni egymáshoz közel úgy egy életet, hogy mindenki máshonnan jön, más a kultúrája, és mégis sok közös van bennünk” – vallja a színésznő. Bár több filmben is szerepelt, a sorozatban tett szert országos ismertségre. Denisa régóta tagja a magyarországi Vertigo Szlovák Színháznak. Több darabban is játszik, a sorozatba egy casting alapján került be. Mivel a színésznő Szlovákiában végezte a tanulmányait, szükségesnek tartotta felfrissítenie az 1848-as szabadságharcot és azt követő korszakot.

„A 1848-as szabadságharc egy fejezet volt nálunk az iskolában, mint például a francia forradalom. A szerepem kapcsán sokat olvastam, hogy képben legyek az 1867 előtti viszonyokkal. Egyébként amikor már tudtam magyarul olvasni  nagy kincseket találtam: megismerhettem József Attila, Ady Endre, Kosztolányi Dezső vagy Krúdy Gyula műveit. Fantasztikus írók, költők. Engem ez nagyon gazdaggá tesz a mai napig. Van egy szlovák közmondás, ami nyers fordításban így hangzik: ahány nyelven beszélsz, annyiszor születsz újra”  – magyarázza a színésznő.

Felismerik az utcán a Bátrak földje óta

Dér Denisához hasonlóan Kenderes Csaba is a színházi világból csöppent a kosztümös sorozatba. Kenderes a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulatának tagja volt, amikor megkapta Torzsa Sándor szerepét.

„Teljesen más sorozatban forgatni, mint színházban dolgozni – ez volt az első tapasztalatom, amikor zajlottak a forgatások. Aztán amikor visszamentem a színházba, átértékelődött bennem az egész, hiszen a színészet lényegét tekintve egy tőről fakad” – osztja meg velünk tapasztalatait Kenderes Csaba. A 30 éves sármos színész szereti Torzsa Sándor rebellis, impulzív karakterét, akinek nagy az igazságérzete is. Utóbbi tulajdonság néha Csabára is jellemző: „Volt olyan időszak az életemben, amikor meghatározó volt ez az érzet a mindennapjaimat tekintve. Az utóbbi időben inkább elfogadóbb lettem a világgal, az emberekkel, a társadalommal.”

Kenderes Csabát a  sorozat előtt szinte csak a szombathelyi Weöres Sándor Színházba járó közönség ismerte, most viszont már előfordul, hogy felismerik, meg-megállítják őt az utcán:

– mondja a színész, aki sorozatbeli szerepe miatt egy-két rajongói levelet is kapott: „Egy-két bátrabb lány leírja, hogy jóképű vagyok, de ennyi” – jegyzi meg mosolyogva a színész, aki helyén tudja kezelni ezeket a bókoló üzeneteket. Azt mondja, a sorozat után nyitott az új kihívásokra. Nemrég mondott fel a szombathelyi színházban. A jövő évadtól egyelőre nincs munkája, várja, keresi az új lehetőségeket.

Olvass még a Bátrak földjéről az nlc.-n:

• Jaskó Bálint a sikereiről: „A szüleim örülnek, de nem nagyon néznek tévét”
• Kenderes Csaba a Bátrak földje csókjelenetéről mesélt
• Szász Júlia, a Bátrak földje Rokoczay Annája: „Terápiaként éltem meg a színésszé válást”