A Barátok közt után most a Keresztanyuban láthatnak a nézők az RTL Klub-on. Milyen érzés ismét sorozatban szerepelni?
A Keresztanyu forgatása igazi felüdülés volt számomra. A tavaszi karantén után jó volt újra dolgozni, hálás vagyok Hámori Barbarának, hogy eszébe jutottam a sorozat kapcsán és elhívott annak idején egy castingra. Jó volt újra tévés berkekben forgatni, nagyon örültem, amikor megtudtam, én alakítom majd Igort.
Mert Igor karaktere mennyire áll hozzád közel?
Nagyon. Egy olyan pasi, aki sok mindenben hasonlít rám. Mindenkinek segít, udvarias, nagyon lelkes személyiség, amilyen én is vagyok. Néha ukránul is beszél, ami nekem nem volt idegen. Kárpátalján születtem, ezért ukránul tanultam írni és olvasni is. Azért érzem csak nagy kihívásnak, mert időközben sokat felejtettem és amit mondok, szeretném tökéletesen ejteni.
Emiatt voltak vicces jeleneteid, nyelvbotlásaid?
Hajaj, rengeteg jelenet torkollott már nevetésbe! De konkrétumot nem tudnék említeni. Szerencsére keveset kell ukránul beszélnem. (nevet)
Említetted a tavaszi karantént, nehezen élted meg ezt az időszakot?
Féltem a helyzettől, a vírustól, nem lehetett az elején tudni, mi lesz ebből. Egy kicsit hipochonder is vagyok, ezért azóta folyton vitaminokat szedek, hogy az immunrendszeremet erősítsem. Egyébként nagyon sokat pihentem és kihasználtam az otthon töltött időt. Sok mindent tanultam abban az időszakban, legfőképpen türelmet. Türelmesnek kell lenni, és nem szabad siettetni semmit. Azt kell értékelni, amink van és nem vágyni sokkal többre. Elkezdtem befelé figyelni, és magamra koncentrálni.
Hiányzik már a színház?
Nagyon. Jó lenne már visszatérni a régi kerékvágásba. Hiányzik már Vígszínház, a próbák, a közönség. A Keresztanyu forgatása nekem ezért is volt nagyon fontos, mert dolgozhattam. Akkoriban sok színészkollégámnak nem volt munkája, én szerencsésnek mondhatom magam, hogy nekem volt mit csinálnom. Szerintem ez az időszak mindenkinek nagy próbatétel volt. Kinek ezért, kinek azért.
Neked mi volt a legnehezebb?
A karácsonyi időszak, egyértelműen. Nem találkozhattam az édesapámmal, a nővéremmel és családjával, akik Kárpátalján laknak. Persze a fiatalok úgy fogják fel ezt az időszakot, hogy mehet a kukába a 2020-as év, de az idősebbeknek, akik nem tudtak találkozni a családjukkal, azoknak nagyon nehéz időszak volt.
Mivel foglaltad le magad az ünnepi időszakban?
Otthon voltam, rengeteget főztem, anyukámtól és a nővéremtől tanult receptekből, karácsonykor pedig Hegyi Barbara szakácskönyvéből csokibonbonokat gyártottam a barátaimnak, nem dicsekvés, de istenien sikerültek. Az ünnepi menü része volt a családom töltött káposztája és kocsonyája is. A főzés egyébként nagyon kikapcsol, most volt is rá időm bőven. Sokszor előfordul, hogy nem egy fix recept alapján főzök, hanem megnézem, mi van a hűtőmben és abból próbálok összeütni valami finomat.
Amennyire tudom, alapvetően egészségesen étkezel, ugye?
Igen, már régóta. Sok zöldséget eszem, nyersen és párolva is. Heti rendszerességgel eszem halételeket és figyelek arra, hogy fehér lisztes dolgokat ne fogyasszak. Sokszor megyek el piacra, mert fontos, hogy jó minőségű alapanyagokat használjak fel a főzéshez.
Nem csak étkezésben vagy tudatos, hanem rengeteget edzettél egy időben, bár ez egy hipochondertől nem meglepő.
Igen, és imádok is lejárni edzeni. Sajnos most nem mehetek, de alig várom, hogy ismét nyissanak a termek. Kisfiúként iszonyatosan gátlásos voltam, mert nagyon vékony testalkatom volt, mindenki megszólt érte. Amikor felköltöztem Budapestre és elkezdtem az Színház – és Filmművészeti Egyetemet, akkor kezdtem el foglalkozni a sportolással, ami az életem részévé vált. Most már jól érzem magam a bőrömben és elégedett vagyok. Persze ehhez arra is szükségem volt, hogy megbékéljek a testemmel. Mindig is vékony alkatú leszek és kész. Ma már nem számít annyira, hogy tökéletes izmaim legyenek, inkább az a lényeg, hogy békében legyek önmagammal.
A pandémia idején, hogyan edzel, hogyan maradsz formában?
Amíg az időjárás engedte futni jártam a Margit-szigetre, mínusz fokokban viszont nem merek futni, mert a mandulám nagyon érzékeny. Várom már a tavaszt, hogy újra róhassam köröket a szigeten Süti kutyával együtt. Néha ráveszem magam, hogy itthon eddzek, de a motiváció nem ugyanaz, mint lemenni az edzőterembe vagy kimenni a szabadba.
Mondtad, hogy sokat tanultál a karantén idején magadról. Most elégedett vagy az életeddel?
Igen. A legfontosabb, hogy egészséges vagyok és vannak terveim a jövőre nézve. Ezen kívül hét éve társam Süti kutya, akit egy menhelyről fogadtam örökbe. Ő az én igazi társam, az életem része.
Van most párkapcsolatod?
Nincs, de erről nem is szoktam beszélni.
Mit vársz a szerelemtől? Mit jelent számodra szerelmesnek lenni?
Csupa jót várok tőle. Megértést, odafigyelést és elfogadást. Ha ezek megvannak, akkor már tökéletesen boldog vagyok. Fontos, hogy szeressük a másikat és az összes hibájával együtt elfogadjuk őt. Ha szerelemről kell beszélni, akkor nekem ezek jutnak az eszembe. Hogy milyen vagyok, ha szerelmes vagyok? Romantikus, aki szereti meglepni a másikat olykor-olykor.
Szeretnél majd családod?
Szeretnék, igen, de nem tudom, hogy mikor. Harminchárom éves vagyok, szerintem még nem késtem le róla, a családalapítás manapság nagyon kitolódott. Nem siettetek semmit.
Mi az, amire vágynál a jövőben? Vannak titkos vágyaid?
Érdekes, mert éppen a napokban fogalmazódott meg bennem valami. A karantén idején felkért a Rózsavölgyi Szalon, hogy Csiby Gergely színész kollégámmal, a Mi jár a fejedben? című online műsor házigazdái legyünk. Nagyon megtetszett ez a szerep, jó volt belelátni ebbe a világba. Érdekelne ez az irány, szívesen kipróbálnám magam majd egyszer műsorvezetőként.
Mi van még a bakancslistádon?
A pandémia előtt nagyon sokat utaztam és vannak még úti céljaim. Az egyik ilyen egy afrikai túra lenne, a másik pedig egy antarktiszi kirándulás. Igaz, nem szeretem a hideget, de oda mindenképpen elmennék, mert kíváncsi vagyok az ottani világra.
Ha még olvasnál sztárokkal készült interjúkat:
- Keresztes Ildikó újult erővel készül a visszatérésre: „2021-ben a gyerektéma már nem foglalkoztat”
- Thuróczy Szabolcs: „Csak próbálom szeretni a gyerekeimet, és nem túlszeretni. Semmi mást nem kell tenni”
- „Megtörtént az első randevú, megfogtuk egymás kezét, és azóta el sem engedtük” – Németh Kristóf és a nők