Szabó Máté – a farkasvezér! (x)

Szabó Máté

Állítólag a Tiéd a legjobb szerep a Vadak Urában.

Finom átkötéssel már benne is vagyunk a közepében. 🙂 Legyen így, hogy az enyém legyen a legjobb, nem tudom, ki mondta? Belső informátoraid vannak.

Tudod, én beszélgetek minden klánnal. Még a lenézett vaddisznókkal is.

Farkasvezér is vagyok, többek között. Ez most egy ilyen hónap. A Valami bűzlik premierje előtt beszélgetünk, ahol William Shakespeare-t alakíthatom. Azért is mindenki irigyel. Mondjuk nem csodálom… Térjünk vissza Balkóhoz. Az biztos, hogy az állatok között a legszínesebb figura lesz. Még ki kell találni, hogy ő miért nem lehet a Vadak ura, hiszen minden arra adott, hogy ő legyen az, de mégsem lehet az. Ezt valahogy ki kell találnunk, már vannak ötleteim, de majd meglátjuk, a többiek hogy állnak hozzá.

Az a koncepció, hogy ezek az állatok emberek és emberi jellemvonásokat tesznek, tehát nem akartok állatokat játszani, vagy nem egy az egyben állatokat.

Nem akarunk négykézláb mászni a színpadon. De mert állatokról beszélünk, eleve borzasztó nehéz lesz emberi vonásokkal fölruházni őket. Nyilván mindenkinek a saját szerepével kell majd a legtöbbet foglalkoznia, hogy magában megtalálja azokat a jellemvonásokat, amiket esetleg rá tud húzni egy medvére. A medvét három, idézőjelbe tett közhellyel bárki jellemezni tudja: nagy, lomha, buta. de az igaz minden állatra. Ilyen szempontból szerintem az én farkasom sem különlegesebb, vagy nem sokkal kézzelfoghatóbb. Az biztos: ahogy mi megközelítjük az állatok létrehozását, megalkotását, szerep kitalálását, egyáltalán a fizimiskáját, az nagyon szimpi.

És segít a rockermúlt abban, hogy a két koreográfus finoman szólva is magasra teszi számodra a lécet?

Ez mindenkinek a becsípődése, pedig sokkal szelídebb műfajokban zenéltem: blues, popkultúra stb. Egyébként a legjobb barátom, Suhajda Dániel fogalmazta meg a Tesla musical kapcsán, amiben Szigeti Antalt alakítom, aki viszonylag távol áll ettől a kultúrától… hogy „egy hatalmas rocksztár vagy, életem”! Kíváncsi vagyok, ezután mit mond. Az a farkas vagyok, aki kiüvölti az utolsó magas C-t is magából. Ami meg a koreográfiát illeti: bírom, hogyha egy feladat nehéz, vagy nehezebb, mint amit az ember kisujjból meg tud csinálni. Itt úgy érzem, hogy itt keményen kapaszkodnom kell. Balkónak egy nótája van, ami egy lassú, mélabúsnak induló dal, de aztán egy nagy őrület lesz belőle.

Szinkronizáltál már farkast?

Azt nem, de voltam kanalas gém például. Meg kismadár. Meg süni a Sonic című mesében,

Elképzelem egy kanalas gém hangját, kiindulva a hóbagolyéból…

Nem tudom, milyen 🙂 Ilyenkor mennem kell az eredeti után. Ezért érdekes műfaj ez a szinkron, mert valahol önálló műfajt teremtünk, miközben ragaszkodnunk kell a szinkronizált színész hangjához, játékához. Magyarítani kell és ezáltal egy új műfajt teremtünk – szerintem. Van, aki azt mondja szimplán, reprodukálunk.

A szinkron segít egy karakter megformálásában?

Abban a tekintetben segít, hogy a szinkronban kizárólag a hangunk van, semmi más. Az kell, hogy eljátssza a másik négy érzékszervünk, amit egyébként a kezem, a szemem, az illatom, az orrom, a mimikám tenne. Szerintem, aki tud szinkronizálni, az színesebben, választékosabban tud a hangjával bánni, mint esetleg egy kizárólag színpadi színész.

Szabó Máté és a farkasok

Szeretsz szórakoztatni?

A könnyedebb műfajokban találtam meg jobban önmagam. Nem azért, mert nem feltételezem magamról, hogy el tudnék játszani egy komoly szerepet is, hanem egyszerűen kevésbé mozgat. Ez nem színészi lustaság, hanem egyszerűen ez sokkal jobban motivál: a közönség szó szerinti nagybetűs szórakoztatása éltet engem, és szórakozni meg szerintem csak vidám zenés jópofa darabokkal lehet. Az, ha valaki beül a Bánk bánra, az egy egészen másfajta szórakozás, az inkább egy kikapcsolódás, vagy kikapcsolás. Én meg szórakoztatni szeretek csepűrágó létemre. Ez valamiféle küldetéstudat. A régi értékeket kutya kötelességünk lenne tartani és hozni.

És Agonisz? Ő azért komolyabb karakter…

Igen, ez a másik szerepem. A gonosz fiú, akit meg szívesen játszom, mert még sosem voltam gonosz színpadon sem. Filmben már igen, de az más.

Az nem baj, hogy most nem téged fog szeretni a közönség?

Ez egy érdekes kihívás lesz: megpróbálni úgy szerethetővé tenni Agoniszt, hogy nem erre írták. Nyilván megvan  annak is az oka, hogy ő miért egy ellenszenves figura. Nekem az a dolgom, hogy Az ellenséges karaktert szerethetővé tegyem. Majd meglátjuk, hogy sikerül-e?

A Vadak Ura bája, pont ezekben a kettősségekben rejlik. Egy családi színházlátogatás után hátha a gyerekeknek kedve támad más musicalre is, például a Teslára.

Ez nagyon fontos lenne. Ezért is bírom a könnyedebb műfajt: megragadja a fiatalság figyelmét. Aki egy Vadak Urát vagy egy Teslát megnéz, az biztos visszatér egy újabb előadásra. A családból is tudnék hozni példát: az egészen fiatal generációt, a tizenéveseket leginkább a saját telefonjuk és az azon véghezvitt játékok kötik le. Ha jó előadásra viszed őket, akkor utána, ha újra hívod, csatlakozik és előbb-utóbb maga kéri, hogy menjetek színházba. Nyilván, ha valamit nem értett, vagy nem tudta irodalmilag, történelmileg elhelyezni, akkor arról érdemes utána beszélgetni. Ez az egész vezet el oda, hogy a gyerek elkezdi élvezni a színházat és így, egyre könnyedebben emészti meg a nehezebb műfajokat. Végül aztán a Bánk bánra is könnyen rávehető lesz.

Úgy vélem, hogy minden, amit most mondok, egy nagy közhely, tényleg minden, amibe nem halsz bele, az megerősít. Tehát, ha végig tud nézni egy előadást, egy vicceset, nem halt bele, sőt, még kedvet is kapott ahhoz, hogy esetleg elmenjen a következőre, azzal lehet megint egy lépcsőfokot lépni, és így kíváncsi lesz egy nagy magyar történelmi drámára, vagy egy nagy operára.

Akkor most mondj, kérlek, egy csábító ajánlót egy videójátékot nyomkodó tininek a Vadak Urához.

Mindenképp érdemes eljönni megnézni, hogy Balkó Farkasvezér hogy tekint a világra. Elárulom fél szemmel. És hogy miért nem lesz őbelőle vezér. Én már tudom, úgyhogy akit esetleg érdekel, jöjjön el, nézze meg. Agoniszról pedig azt kell tudni, hogy ő azért lett Agonisz, mert a gonosz apukája kicsi korától fogva ilyenné formálta őt. Erőskezű apaként elvárta, hogy azt tegye, ami szerinte jó, ami viszont nagyon sok hibás lépéshez vezetett. Agonisz azonban ráébred erre és megpróbál változtatni. Itt lesz az én karakterem talán szerethető.

Tánckar

Hogy Balkó hogy látja fél szemmel a világot és Agonisz valóban megváltozik-e, az kiderül a Vadak Ura – The Covenant című családi musical premier hétvégéjén, a RaM Színházban.

Fotó: György Zsolt
Jogok a TBG Produkció tulajdona.