Autista fiával játszik egy darabban Blaskó Péter

Különleges családi produkciót láthatnak a Bethlen Téri Színház nézői: Blaskó Péter gyermekeivel készített egy Peer Gynt-átiratot GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán címmel a teátrum Találkozások című programjában. Az előadást a színművész lánya, Blaskó Borbála rendezte, a darabban Blaskó Péter mellett a képzőművész fia Blaskó Bence és Szilágyi Ágota is szerepel.

Blaskó Péter a darabban (Fotó: Bethlen Téri Színház)

„A lányom ötlete volt ez a családi munka, elképesztően örültem neki. Borit nagyon régóta foglalkoztatta már a Peer Gynt-történet. Ebben az előadásban azonban fordítottunk egyet az eredeti sztorin, míg az Ibsen-műben egy kamaszfiú indul el, és egy öregember érkezik meg a darab végére, itt viszont az öregember tekint vissza az életére. Klasszikus lévén, a mai embert is jellemzi, a bűntudat, a szerelem, a szégyen, a nagyképűség, az önösség, keresem önmagam, én vagyok a világ teteje érzés. Ha ezeket jól játsszuk és remélem, jól játsszuk, akkor a néző magára ismer. Fura érzés, ugyanis közel 40 évvel ezelőtt, 1983-ban Miskolcon játszottam az eredeti Ibsen művet. Érdekes most ebben a fordított helyzet, amibe kerülök az előadás alatt, miközben a saját emlékeimben is folyamatosan keresem a Peer Gynt-i képeket” – vélekedett Blaskó Péter az előadás ötletéről.

A Bethlen Téri Színház Találkozások című programjának legújabb darabja, különlegessége, hogy többszörös koprodukcióban készült az Attitűd Alapítvány, a Bethlen Téri Színház és a Manna Produkció előadása. Az Attitűd Alapítványt Blaskó Borbála alapította testvérének, Bencének, aki autistaként látta meg a napvilágot. Céljuk az autista fiatalok tehetséggondozása, ebben a rendezőnő mellett maga Bence is segít, ugyanis képzőművészként már számos kiállítást tudhat maga mögött.

„33 éves, és rengeteg felkérése, munkája van. Emlékszem, hároméves korában derült ki az állapota és akkoriban még nem ismerték fel a valódi problémát, »csupán« annyit, hogy Bence zárkózottabb, mint a többi gyerek. A feleségemmel, aki az egész életét a fia fejlesztésére tette fel, kezdetben csak vaktában tapogatóztunk, vajon hogyan is tudjuk neki a legteljesebb életet biztosítani. Bencén a művészet segített a legtöbbet, kiváló a képzőművészet terén, de a zene is rettenetesen érdekli. Bence tulajdonképpen az elejétől a végéig részt vesz az előadásban ami Zorán: Apám hitte című  számával kezdődik, maga énekli a dalt és ad elő gitárkísérettel. Bori ezért is hozta létra az alapítványt, melynek célja, hogy művészet által fejleszteni és integrálni az autizmussal élőket a társadalomba. Nagyon figyelt a testvérére, az előadás miatt külön ének – és gitártanárhoz is elvitt, miközben tűpontosan belőtte, hol vannak a hátárok, ami még belefér. A munkamorálunk nagyon hasonló, persze furcsa helyzet, amikor az ember a gyerekeivel dolgozik, hiszen a próbák alatt sem szűnök meg az édesapjuk lenni” – mesélte a színművész.