Persze senki ne gondolja, hogy ettől leszünk oly különleges nemzet. II. Erzsébetet megannyi országhoz számos különös dolog, rokoni kapcsolat, vagy emlék fűzi, mégis jó visszatekinteni a brit királyi család és a magyarok kapcsolatára.
I. Erzsébet magyar ükanyja
Az első, és legfontosabb vonal, amivel II. Erzsébet Magyarországhoz „köthető”, az az egyik ükanyja, Rhédey Claudia. A Rhédey család még Mátyás királytól kapta a címet, ám nevük akkor lett igazán beszédtéma, amikor bő 100 évvel később, vitéz Rhédey Ferenc a Bocskai-szabadságharcban szolgált, s ezért a felvidéki hadsereg fővezére lett, ezzel pedig a család az erdélyi főrendek sorába emelkedett. Több fejedelem uralkodása alatt megtartották rangjukat és a korábban kivívott dicsőségüket, sőt, birtokaik száma egyre csak gyarapodott. Korábbi feszült viszonyuk a Habsburgokkal csak évszázadokkal később, 1741-ben rendeződött, amikor a család akkori feje, Rhédey János felajánlotta hűségét Mária Teréziának. Történetünk főhőse, Rhédey Klaudia 1812-ben született, ám ekkorra már kissé megkopott a korábban befolyásos család neve. Klaudiát, akinek mindhárom testvére tragikusan fiatalon meghalt, Erdély legszebb leányaként tartották számon. Nem meglepő, hogy híre egészen a bécsi udvarig eljutott, így alig töltötte be a tizennyolcat, amikor I. Ferenc császár az udvarba hívatta. Akár a Bridgerton sorozat egyik jelenetébe is beleillene a történet, hogyan csapta a szelet a vad, erdélyi grófnőnek a daliás, bajszos Sándor Pál Lajos württembergi herceg, aki aztán a báli szezon végére meg is kérte az erdélyi kisasszony kezét.
Gróf kisrédei Rhédey Klaudia és Württembergi Sándor herceg (Fotó: Wikipedia)
A szerelem hatalmas lángon égett, amit a herceg családja ájuldozva figyelt. Nem nehéz kitalálni, hogy szerintük az erdélyi Klaudia rangon aluli választásnak bizonyult. A két család egymásnak feszült, akárcsak Shakespeare ismert történetében, a Montague és Capulet família tagjai, így a fiatalok az eljegyzéstől számított ötödik évben mondhatták csak ki az igent. Három gyermekük született, de hosszú boldogság nem adatott meg számukra, hiszen az asszony egy baleset következtében alig 30 évesen elhunyt. Klaudia fia, Teck hercege volt az, aki összekötötte az erdélyi családot a brit királyi famíliával. Ferenc ugyanis Viktória brit királynő egyik unokahúgát, Mária Adelaida cambridge-i hercegnőt vette feleségül. Négy gyermek született a frigyből, egyikük az a Mária volt, aki a későbbi V. György királlyal kötött házasságot. Hogy ki volt V. György? II. Erzsébet nagyapja. Így az erdélyi Rhédey Klaudia nem más, mint a jelenlegi brit uralkodó ükanyja.
Szent István lányának és Száműzött Eduárd szerelme
Egy másik sokkal távolabbi történet is köthető a brit koronásokhoz és a magyarokhoz. Hogyan fonódott össze Szent István családja, a brit uralkodókkal? Nos, 1016-ban, amikor a dánok lerohanták Angliát, a király fiát, Száműzött Eduárdot titokban Magyarországra szöktették. Idővel pedig itt is házasodott meg, felesége nem volt más, mint Árpád-házi Ágota, aki egyes források szerint Szent István egyik lánya lehetett. A házasságból három gyermek született, s egyetlen fiukból később II. Eduárd néven lett angol király..
A magyar festő, akit minden uralkodó imádott
II. Erzsébet hétéves volt, amikor portrét készítettek róla. A bájos, szőke hajú kislány egy halványzöld ruhában, kezében virággal állt modellt a festőnek. Hogy ez mennyiben érint minket, magyarokat? Nos, a festő nem volt más, mint László Fülöp Elek (vagyis Philip Alexius de László), aki 1869-ben született Budapesten. A magyar festőművész Münchenben és Párizsban is tanult, majd családjával együtt 1907-ben Londonba költözött. 1899-ben maga Ferenc József császár ült neki modellt, egy évvel később pedig XIII. Leó pápa bízta meg azzal, hogy elkészítse a portréját. A névsort még folytatni lehetne VII. Eduárddal, Roosevelt elnökkel, megannyi politikussal és uralkodóval. Munkáját számos kitüntetéssel elismerték. Ferenc József nemesi rangra emelte, VII. Eduárd pedig Viktória renddel tüntette ki. Alig 4 évvel azután, hogy megfestette a kis Erzsébet portréját, a magyar festőművész szívroham következtében elhunyt.
László Fülöp Elek festő és a kis II. Erzsébet (Fotó: Wikipedia)
Hercegné magyar nagypapával
Él a brit királyi udvarban ma is egy hölgy, aki erősen köthető a magyarokhoz, és nem a Rhédey családon keresztül. Ő nem más, mint az osztrák és magyar származású Marie-Christie Anna Agnes Hedwig Ida von Reibnitz, aki jelenleg is a Kensington-palota egyik lakrészében él férjével, Mihály kenti herceggel, aki II. Erzsébet unokatestvére. Az asszony nagyapja gróf Szapáry Frigyes lovassági tábornok, diplomata volt, aki 1869-ben született Budán. Marie-Christie nagyon büszke magyar gyökereire, és ahogyan ő fogalmazott, jobban otthon érzi magát Budapesten, mint Bécsben. A hercegné szenvedélyesen szeret írni, több történelmi regényt is kiadott már – néhány magyarul is olvasható.
Marie-Christie kenti hercegnő (Fotó: KEYSTONE-FRANCE/Gamma-Rapho via Getty Images)
Marie-Christie kenti hercegnő egy jótékonysági vacsorán, 1980-ban (Photo by Tom Wargacki/WireImage)
Mihály kenti herceg és Marie-Christie kenti hercegnő (Fotó: Chris Jackson - WPA Pool/Getty Images)
Szapáry Frigyes (Fotó: Wikipedia)
II. Erzsébet beszéde a magyarokhoz
Mi magunk is számos cikket írtunk már azokról a látogatásokról, melyeket II. Erzsébet és a királyi család többi tagjai tettek Magyarországon. Ne feledkezzünk meg Károly herceg erdélyi birtokáról sem, hiszen időnként itt is megjelenik a jövendő brit király. Amikor a királynő és néhai férje, Fülöp herceg érkezett hazánkba, akkor – mondhatni – a kissé nyers humorú Fülöp szinte mindig ellopta a show-t. A család kősziklájának is tartott, egykori görög-dán herceg többször is járt nálunk, leginkább azért, hogy szenvedélyének, a lovassportoknak hódoljon. Több magyar városban is megfordult, köztük Szilvásváradon, Budapesten, Bábolnán és Kecskeméten is, ami annyira lenyűgözte, hogy később II. Erzsébettel is ellátogatott oda. Egyes hírek szerint, amikor itt járt a ’70-es években, annyira ízletesnek találta a barackpálinkát, hogy egy kartonnal repült vissza az Egyesült Királyságba.
II. Erzsébet és Károly herceg Kecskeméten (Fotó: Martin Keene - PA Images/PA Images via Getty Images)
II. Erzsébet és Károly herceg Kecskeméten (Fotó: Martin Keene - PA Images/PA Images via Getty Images)
II. Erzsébet és Károly herceg bugaci lovasbemutatót néznek (Fotó: Martin Keene - PA Images/PA Images via Getty Images)
Göncz Árpád és II. Erzsébet a Kossuth téri fogadó ünnepségen, 1993-ban (Fotó: Martin Keene - PA Images/PA Images via Getty Images)
II. Erzsébet beszéde az Országházban (Fotó: Martin Keene - PA Images/PA Images via Getty Images)
II. Erzsébet és Mádl Ferenc az Operában (Fotó: Martin Keene - PA Images/PA Images via Getty Images)
Visszatérve II. Erzsébetre, a királynő nagyon is emlékezetes és erős beszédet intézett a magyarokhoz, amikor 1993-ban idelátogatott. „Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították.”
Eduárdok Budapesten
VII. Eduárd, aki II. Erzsébet dédapja volt többször s megfordult Magyarországon, még a trónra lépése előtt, hercegként. A dorbézolásáról és perverz szexuális szokásáról is híressé vált uralkodó szoros barátságot ápolt Zichy Mihállyal és Vámbéry Árminnal is. Amikor 1873-ban még hercegként Eduárd Budapestre látogatott, számos hivatalos meghívásnak tett eleget, ám sokkal érdekesebb lehetett az a pillanat, amikor bekopogtatott Arany János otthonába, hogy elbeszélgessen vele a Walesi bárdokról. Természetesen a Magyarországra vissza-vissza térő Eduárd a kötelezettségek mellett nem feledkezett el a szórakozásról sem. Szívesen járt vadászni és városi pletykák szerint a könnyűvérű hölgyek társaságát itt is kereste. Eduárd azonban miután király lett, már nem jött többet Magyarországra.
A pletykák szerint II. Erzsébet nagybátyja, VIII. Eduárd is többször látogatott Budapestre, méghozzá kaszinózni. Erre vonatkozóan azonban nem lehet feljegyzéseket találni, csupán egy régi felvétel bizonyítja, hogy egyszer, egy európai körútja során néhány órás látogatást tett Budapesten is.
Ajándékok és a Habsburgok
Az interneten még ma is elérhető az a lista, amely II. Erzsébet esküvői ajándékait tartalmazza. Nehéz azonban fellelni rajta magyar vonatkozású csecsebecsét. Bár elképzelhető, hogy az akkori trónörökös hercegnő mégis kapott valamiféle ajándékot tőlünk, de sokkal valószínűbb, hogy 1947 novemberében politikai okokból nem érkezett csomag a Dinnyés-kormánytól a Buckingham-palotába.
Visszatérő kérdés az is, hogy mégis milyen a kapcsolat a Habsburgok és a Windsorok között. Sokan egy régi viszályt vélnek felfedezni abban, hogy a Habsburg család tagjait nem lehet látni II. Erzsébet gyermekeinek, unokáinak az esküvőjén. A válasz azonban ennél sokkal egyszerűbb. Gondoljunk csak bele, hogyan házasította ki Viktória királynő a gyermekeit Európa koronás családjaiba. Míg a spanyol, a dán, a norvég, a svéd királyi családot rokoni szálak fűzik a britekhez, addig a Habsburgokat nem.