Az első magyar szépségkirálynő, Simon Böske idén már 124 éves lenne. 1900. február 15-én született Keszthelyen, ahol nem is olyan régen emléktáblát is állítottak neki.
Fotó: Wikimedia Commons
Édesapja, Simon Sándor járási tiszti főorvosként dolgozott, édesanyját pedig Hoffmann Jankának hívták. Böske szépségére már kamaszkorában felfigyeltek, majd sorra jöttek a hivatalos elismerések: 1925-ben a Keszthelyi Korzó szépévé választották, majd nem sokkal később kiérdemelte a Balaton Tündére címet is. Ez utóbbi versenyen a Balaton partjának legszebb lányai indulhattak, és a Színházi Élet nevű magazin olvasói adhatták le szavazataikat a szerintük legszebb lányra.
Fotó: Wikimedia Commons
Márai Sándor is üzent neki
Az első Miss Hungária, azaz Miss Hungary verseny megrendezésére még 4 évet kellett várnia, itt 218 szebbnél szebb lány közül tűnt ki a tömegből, és az ő fejére került a szépségkirálynőnek járó korona. Ugyanakkor kiérdemelte azt is, hogy részt vegyen az Európa szépe választáson, amihez egészen Párizsig kellett repülnie.
Sikerét követően a fent említett Színházi Élet magazinban maga Márai Sándor üzent Böskének: „Egy keszthelyi orvos lányát, Simon Böskét megválasztották Miss Hungáriának. Hogy ő a legszebb magyar lány… Gratulálok, kisasszony. Mielőtt útra megy (Párizsba), engedjen meg egypár szót, szegény kicsikém. Maga nem is tudja, a Maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. (Hát még) Egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?”
Márai előérzete nem csalt, a párizsi megmérettetésen 16 lány között bizonyult Böske a legszebbnek, és a tengerentúlon megrendezésre kerülő Miss Universe versenyre is meghívást kapott, ide azonban nem jutott el. Európa legszebbjeként találkozott a francia köztársasági elnökkel, a monacói herceggel, több filmszerepet is ajánlottak neki, egy francia selyemgyár pedig még egy mintát is róla akart elnevezni. A párizsi versenyről vonattal tért haza, a szerelvény a Keleti Pályaudvarra futott be, ahol lelkes tömeg fogadta a szépségkirálynőt.
Simon Böske, az első magyar szépségkirálynő vetélytársaival a színpadon (Fotó: Getty Images – Keystone-France/Gamma-Rapho és Wikimedia Common)
Kikezdték a származása miatt
Ugyanebben az évben egy jótékonysági rendezvényen 1 pengőért cserébe aláírást lehetett kérni Simon Böskétől, ami kivételes alkalomnak számított. Ezen a jó hangulatúnak ígérkező rendezvényen kellemetlen meglepetés érte a szépségkirálynőt: egy női küldöttség Miss Palesztinának nevezte, majd zsidó származását kritizáló, bántó megjegyzésekkel illették.
Bár Böske nem utazott el az Amerikában megrendezett szépségversenyre, lehetőséget kapott, hogy Miss Európaként versenyre keljen Miss Amerikával Franciaországban. A nemzetközi zsűri annyira nehéz helyzetbe került, hogy holtversenyt hirdettek, és az 50 ezer frankos fődíjat igazságosan elosztották a két lány között.
A magyar szépségkirálynő ekkor már menyasszony volt, nem sokkal párizsi győzelme után ugyanis igent mondott szerelmének, Brammer Pál budapesti posztógyárosnak és textilkereskedőnek. Bár a házasságuk rövid ideig tartott, Böske minden felkínált filmszerepet elutasított, hogy feleségként kiteljesedhessen. A válásukat követően Jób Dániellel állt az oltár elé, ő a Vígszínház művészeti vezetőjeként dolgozott.
Dániellel együtt bujkált a II. világháború alatt, így sikerült túlélniük a holokausztot és a Rákosi-korszakot. Boldog házasságukat 1955-ben Böske komolyra forduló egészségügyi problémái árnyékolták be: innentől kezdve mozgáskorlátozottként állandó felügyeletre szorult, szemét 1970. október 8-án hunyta le örökre. A feledésbe merült szépségkirálynő ma is a Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik, szerető férje mellett.
Nyitókép: Getty Images – Keystone-France/Gamma-Rapho és Wikimedia Common