Kezdjük ott, hogy megcsörrent a telefonod, a vonal másik végén az RTL…
Kérdezték, hogy érdekelne-e Az Árulók. Mondtam nekik, hogy nem tudom, mi ez. Megkérdezem az asszonyt, és visszaszólok. Megkérdeztem, ő már ismerte és szerette. Visszahívtam őket, hogy tetszik, szóval érdekelne. A helyzet az, hogy nagyon sokat dolgozom, ezért nem nagyon nézek tévét. Viszont miután igent mondtam, pótoltam az egész első évadot.
Rögtön láttad a saját szerepedet benne?
Azonnal el tudtam képzelni magam a második évadban. De nem szerepekben gondolkodtam, hiszen ez a játék nagyon gyorsan mindenkiből azt hozza ki, hogy milyen a való életben. Nem lehet benne hosszan szerepet játszani. Az Árulók ugyan egy játék, de számomra önismereti dolog lett belőle: megismertem közben magamat, a motivációimat, láttam, hogyan állok az emberekhez és magához az élethez, és hogyan reagálok nehéz helyzetben, nyomás alatt. Ez a műsor gyorsan megmutatja, hogy az ember milyen legbelül. Az elején talán még lehet szerepelgetni, de hosszú távon ez úgyis kibukik.
A második évad legkellemesebb meglepetése (fotó: RTL)
Mit tanultál magadról közben?
Megerősítette bennem, hogy nagyon-nagyon lelkiismeretes vagyok, szeretem betartani a szabályokat, és mivel morálisan egy erős meggyőződésem van, nehéz számomra, ha nem úgy történnek a dolgok, hogy ez az én értékrendembe beleférjen. Az értékrendemből nem igazán tudok lejjebb adni.
Ezek szerint a forgatás során szembekerültél a saját értékrendeddel?
Természetesen. Többször is. Például volt, hogy magamat kellett volna védenem, mert a játékom ezt kívánta volna, de helyette inkább másokat védtem.
A játék során született konfliktusok utána meddig maradnak az emberrel? Vagy amint vége a játéknak, a játék során született érzelmeknek is vége?
Nem gondolnád, hogy mennyire beszippant. Miután befejeződött Az Árulók, én még hetekig ezzel álmodtam. Teljesen átáll az agyad. Izolálnak a külvilágtól, és belecsöppensz egy ilyen világon belüli világba, amiből aztán nehéz szabadulni.
Bent mennyi idő kellett az átálláshoz?
Már az első este után sikerült. Az elején még keresed a helyedet, akkor még talán eszedbe jutnak az otthoni dolgok, de a játék gyorsan olyan ritmust vesz fel, hogy nincs idő arra, hogy a családra gondoljunk. Ettől még persze hiányoztak, de próbáltam elhessegetni a dolgot, és inkább a játékra fókuszálni, hogy majd büszkék legyenek rám.
Az új évad sztárja, Lakatos László (fotó: RTL)
A műsor egy pontján elmondtad, hogy jobban tartasz a gyilkos társaidtól, mint az ártatlanoktól. Miért?
Mert nagyon erős karakterek. Nekem egy tehetségkutatót leszámítva ez az első nagyobb tévéműsorom, ők meg már régi motorosok benne, és ismerik is egymást. Ezért éreztem magam kicsit hátrányban. Olyan volt, mintha csak beestem volna közéjük az utcáról. Magamat nem ilyen tévés arcként pozicionáltam, ezért volt kicsit nehezebb az elején. Aztán a műsor ritmusa segített, hogy ebbe a helyzetbe is belerázódjak. Ne legyen félreértés, nem volt kisebbségi komplexusom, inkább csak furcsa helyzet volt. De ez egy nívós társaság, büszke vagyok arra, hogy köztük lehettem.
Az első epizód alapján úgy lettél vezéregyéniség, hogy nem próbáltál az lenni.
Én csak magamat adtam, próbáltam kihozni a legtöbbet magamból. Tény, hogy a humoros emberek valahogy mindig a társaság középpontjában vannak, akarva-akaratlanul központi helyre kerülnek.
