A magyar filmgyártás aranykorának egyik emblematikus alkotását, a Meseautót 1934 karácsonyán mutatták be, mintegy a Hyppolit, a lakáj párdarabjaként. Diadalútját aztán évtizedeken át folytatta, történetét szinte mindenki ismeri ma is: Szűcs János, a nagy nőcsábász bank-vezérigazgató szabadságára készül, amit a világtól és a gyorsan meghódítható nőktől távol szeretne eltölteni. Mielőtt elindulna, egy luxus kabriót vásárol magának, és ekkor felkelti az érdeklődését az autószalonban nézelődő ifjú hölgy, ettől pedig minden másképpen alakul.
A Meseautó modern népmese, ami a filmváltozat után kilencven évvel kerül ismét színpadra, hogy újabb közönséget varázsoljon el és generációkat kössön össze. „Ez a történet mindig nagy siker, mert valóban egy mese – ahogy Móricz Zsigmondék is mondták róla: a legkisebb lány elindul, és a végén a királyfi lesz a férje. Itt a bankvezér és az irodista talál egymásra, a történet szereplői pedig ma is könnyedén megfeleltethetők a körülöttünk élő embereknek. De ez a mese az elképesztő humora miatt is vonzó” – mondja Böhm György, az előadás rendezője, akinek a célja az, hogy A Meseautó annak is élmény legyen, aki nem látta az eredeti filmet, vagy a 25 évvel ezelőtt készült remake-t sem. Új köntöst azonban csak Márkus Alfréd legendás zenéje kap. „A Szép nyári nap című előadásom egyik vendégjátékán álltam a nézőtéren és hallottam, ahogyan egy hölgy azt mondta a párjának: »ez olyan, mintha ma játszódna«. Pedig a hetvenes években, egy építőtáborban játszódik. Ez az élmény erősített meg abban, hogy ne akarjak mindenáron modernizálni. A mi Meseautónk is eredeti korában, 1934-ben játszódik, egy picike csavarral – de ez maradjon meglepetés. Ha pontosan megmutatjuk, milyen volt az eredeti történet, akkor a nézők azt fogják érezni, hogy akár a mába is illeszthető. Így át lehet ugrani a generációs szakadékokat is. Nem attól lesz valami fiatalos, vagy huszonéveseknek való, hogy sneakert viselnek a színészek. Azt szeretném, ha inkább a történet, a humor és a zene ragadná meg őket, ismerjenek benne akár magukra is, de anélkül, hogy ezt mi akarnánk.”
Márkus Alfréd jól ismert zenéit – mint a Meseautóban, vagy az Oly jól csúszik ez a banánhéj – Vecsei László hangszerelte át a Postmodern Jukebox stílusában. A nézők dzsesszes és szvinges aláfestést hallhatnak, olyan előadók zenei világát megidézve, mint Caro Emerald vagy Parov Stelar, de a Havi 200 pengő fix, és a kor más ismert dalai is felcsendülnek. A főbb szerepekben többek között Kékesi Gábor, Molnár Gyöngyi, Harna Péter, Krajnik-Balog Gábor, Janik László, Zorgel Enikő, Széles Flóra, Ágoston Péter, Bajor Lili, Fejes Szandra és Falusi Mariann látható, de színre lép Josephine Baker is.
Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Michac Gábor, koreográfusa: Bakó Gábor.
Dramaturg: Deres Péter
Az idén tízéves Veres 1 Színház modern népmesét kínál, egy varázslatos utazást „a mesék meseszép kocsiján”. November 8-ától Veresegyházon, november 17-étől Budapesten, a RaM-ArT Színházban.
Bővebb információ és a teljes szereposztás: https://veres1szinhaz.hu/a-meseauto/
