Sylvia Plachy fotói a Capa Központban augusztus végéig lesznek láthatóak, ahol Tom Waits, Brigitte Bardot, André Kertész vagy Mészáros Márta portréi és a fotóművész sok-sok utcai képe mellett fiáról, a kétszeres Oscar-díjas Adrien Brodyról készült jó pár fotója is látható. A 82 éves fotóművész a Forbes magazinnak adott interjút.
(Fotó: Capa Központ)
A fotóművész a tárlatvezetést angolul tartja, de az elején felajánlotta, hogy ha valaki nagyon nem ért valamit, szívesen elmondja magyarul is. Tökéletes a magyar kiejtése, pedig csaknem hetven évvel ezelőtt, tizenhárom évesen, 1956-ban hagyta el Magyarországot a szüleivel. Azóta is visszajár, már 1964-ben meglátogatta itt maradt nagyszüleit és barátait, és máig pár évente feltűnik Budapesten.
1956-ban hagyta el Magyarországot a szüleivel. A Plachy család lovaskocsiban, szalma alatt rejtőzve menekült Ausztriába a zöld határon át, Sylvia egy kis bőröndöt és egy játékmackót vihetett magával.
„Senkinek nem kívánom, hogy megtapasztalja azt az érzést, milyen volt magyar menekültnek lenni Ausztriában. Koszos magyarnak tartottak bennünket, és nem volt ott senkim. Abban az iskolai síszünetben végre boldog voltam, élveztem, ahogy repülök a lécen, el is határoztam, hogy mindig is fogok síelni. Aztán nem volt rá lehetőségem.”
Két év után mehettek tovább New Yorkba. „Ellis Islandre érkeztünk meg” – mondja. A középiskola után, 1961-ben beiratkozott a Pratt Institute művészeti képzésére. Arthur Freed fotográfiai kurzusára járt, ott döntötte el, hogy ezt a szakmát választja, amelyben azóta is nagyon sikeres.
„Amikor fotózok, egyszerűen csak ott vagyok azokkal, akikről a kép készül. Csoda az egész. A fotókban benne van az élet szelleme, nem a személy, nem a ruhák vagy a tárgyak fontosak, hanem a pillanat, ami a képen életre kel. És ezt nem lehet előre kitervelni, csak érezned kell, hogyan és mikor történjen meg.”
– mondta Sylvia Plachy.
