Az akkor 27 éves Alison Bothát 1994-ben elrabolták, megerőszakolták, kibelezték, torkát szinte teljesen elvágták – mégis életben maradt. A dél-afrikai Port Elizabethben élő biztosítási ügynököt egy este, autója mellől rabolta el két fehér férfi, Frans du Toit és Theuns Kruger. Egy külvárosi erdőben megerőszakolták, majd brutálisan megcsonkították Alisont – torkát 16-szor, hasát több mint 30-szor sebezték meg.
Alison életben maradása orvosi és emberi csoda
volt: beleit saját pólójával tartotta a testében, feje majdnem teljesen levált a nyakáról. Egy közeli útra vonszolta magát, ahol egy fiatal állatorvos, Tiaan Eilerd találta meg, életmentő segítséget nyújtva neki. A mentőknek órákig tartó műtétekkel sikerült megmenteni az életét. A két támadó mindent beismert, így 1995-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték őket, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Alison később könyvet írt élményeiről I Have Life címmel, és előadóként járja a világot. Túlélését pozitív hozzáállásának, hitének és
tudatos döntések sorozatának tulajdonítja.
Alison kampányainak hatására a dél-afrikai igazságszolgáltatási rendszert 2012-ben úgy alakították át, hogy életfogytiglanra ítélt erőszaktevők ne kerülhessenek vissza a társadalomba. Ennek dacára 2023. július 4-én kiderült: a nemi erőszak elkövetői 28 év után minden értesítés nélkül feltételes szabadlábra kerültek. Alison akkor ezt mondta:
„Ez az a nap, amitől mindig is rettegtem. Ha megkérdezték, mit éreznék, ha szabadon engednék őket, mindig azt válaszoltam: remélem, sosem kell megtudnom.”
Mégis eltökélten folytatja előadásait: „Az én történetem nem csak arról szól, amit tettek velem. Hanem arról is, mit tettem én azután. A döntés a miénk, hogy áldozatként vagy túlélőként élünk tovább” – mondta.
