A hosszú távú párkapcsolatok egyik legnagyobb kihívása nem a konfliktusok kezelése, hanem a szürke hétköznapok és a vágy összeegyeztetése. A Cyla Call Center legutóbbi adásában egy édesapa Görög Zitához fordult segítségért, őszintén vallva arról a belső magányról, amit a szexuális életük elhalása okoz 17 évnyi házasság után.

Cyla Call Center, Görög Zita (Fotó: VIASAT3 / Kaszner Nikolett)
Eltűnt a spontaneitás
A férfi beszámolója szerint a kapcsolatuk alapvetően teljesen harmonikus, mégis, 3-4 éve az intimitás náluk már nem a spontaneitásról szól, hanem a naptárról: havonta-kéthavonta, egy-egy kettesben töltött hétvégén próbálják bepótolni az elmaradt együttléteket.
„Tehát egy kicsit olyan, tudod, mint amikor szilveszterkor muszáj jól érezned magad – fogalmazott a férfi, rávilágítva arra a kissé nyomasztó elvárásra, amit ez a fajta a „kötelező” együttlét jelent.
Az apuka az is elmesélte, hogy néha a szexuális töltet nélküli, egyszerűen csak kedves, szeretetteli közeledései is gyanakvást váltanak ki a feleségéből, aki a figyelmességet egyfajta előjátéknak tekint, és emiatt előre védekezni kezd, ez a dinamika pedig lassan megfojtja a gyengédség minden formáját.
Nem a szeretet hiányzik – az önbizalom
Görög Zita, a történetet végighallgatva egy olyan szempontot vetett fel, ami gyakran láthatatlan marad a férfiak számára: a női test változását és az ebből fakadó önbizalomhiányt. Elmondta, szerinte elképzelhető, hogy a visszautasítás mögött nem a szeretet hiánya, hanem egy mélyebb, belső bizonytalanság áll.
„Nem lehet, hogy az önbecsülése változott valamiért a feleségednek? Esetleg felszaladt rá pár kiló, vagy a menopauzába, premenopauzába érkezett? Hogy olyan probléma áll emögött, amitől ő nem érzi magát eléggé nőiesnek, és ezt, mondjuk, egy kicsit szégyelli?” – kérdezte Zita.
A férfi, kissé rácsodálkozott erre a felvetésre, elmondta: benne ez fel sem merült, hiszen számára a felesége ma is ugyanaz a gyönyörű nő, akibe beleszeretett. Zita szerint azonban ezt nem elég érezni, ki is kell mondani – újra és újra.
Nyilván a megerősítések fontosak, tehát hogy kimondod-e neki még mindig azt, hogy őt szépnek látod, hogy vonzónak látod, hogy szereted őt amilyen anya, amilyen ember? Több megerősítés, több odafigyelés. Próbáld meg ezt.
Mit mond a szakértő?
A történetben megjelenő dinamika – a férfi kezdeményez, a nő pedig visszahúzódik a nyomás elől – klasszikus párkapcsolati játszma. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus egy korábbi interjúban elmondta, hogy a vágy hiánya nem egyenlő a szerelem hiányával, ám a megoldáshoz vezető út rögös lehet.
A szakértő szerint az ilyen esetekben gyakran a „tranzakciós szex” csapdájába esnek a felek, ahol a nő minden érintést egyfajta követelésnek érez.
Sok nő azért zárkózik el még egy kedves simogatástól is, mert félnek: ha viszonozzák, azzal ‘aláírják a szerződést’ az együttlétre, amihez éppen nincs kedvük vagy energiájuk. Ezzel viszont pont a legfontosabb kapcsolódási pontot, a gyengédséget veszítik el.
– fogalmazott a szakértő.
A pszichológus hangsúlyozza, hogy a vágy nem egy gombnyomásra indul el, különösen nem egy édesanyában, akinek a figyelmét lekötik a hétköznapi teendők. „A nők szexualitása kontextusfüggő. Ha egész nap anyaként, logisztikusként és háziasszonyként funkcionálnak, nem tudnak egyik pillanatról a másikra ‘vonzó nővé’ válni a hálószobában” – magyarázta a szakértő. Hevesi Kriszta szerint a megoldás kulcsa a cél nélküli intimitás visszaállítása. Fontos, hogy a férfi megtanulja újra úgy megérinteni a párját, hogy abban ne legyen elvárás, csupán elismerés és szeretet.
A vágy nem a hálószobában dől el, hanem napközben, a konyhában vagy a nappaliban. Egy elismerő szó, egy ölelés, ami nem akar sehova kifutni, biztonságot ad a nőnek, és segít neki abban, hogy újra vonzónak érezhesse magát a párja szemében
A tanulság tehát egybecseng Görög Zita szavaival: a tartós kapcsolatokban a szikrát nem a naptárba írt „szilveszteri pezsgődurrantások”, hanem a mindennapi apró megerősítések és a bizalomra épülő, elvárások nélküli figyelem tartja életben.