Sági Szilárd részletesen beszélt a Hal a tortán című műsorban töltött éveiről és az ott tapasztalt változásokról. Elmondása szerint a műsor az évek során egyre inkább a szórakoztatóipar olyan oldalát kezdte el képviselni, ami számára már nem volt összeegyeztethető az eredeti koncepcióval – írja a Blikk.
(Forrás: Olajos Piroska/fotocentral)
„Idővel megváltozott a közeg, elkezdődött a nyomásgyakorlás. Egyáltalán nem találtam viccesnek azt az irányvonalat, amit az akkori szerkesztők elvártak. Gondolok itt az ételdobálásra, a bokszkesztyűben való főzésre, és még sorolhatnám. A műsor kissé eltolódott a cirkusz irányába. A szerkesztők felé hangot is adtam a nemtetszésemnek. Nem sokra rá az újságból kellett megtudnom, a következő évadban már nem számítanak rám. Ezt ennyi esztendő után méltatlannak érzem, de mostanra már nem maradt bennem tüske” – mesélte a Story magazinnak, majd hozzátette:
Műsort kellett volna ott vezetnem, de mondtam, nem tehetem, mert a TV2-vel van szerződésem. Nem sokkal később szóltak a Róna utcából, hogy átengednek erre az egy feladatra. Idővel azonban kiderült, hogy politikai dicshimnuszokat kellett volna mondanom, vagy megtapsolnom bizonyos szereplőket. Erre viszont nemet mondtam, nekem ez nem fért bele, mert szerintem a politikának nincs helye a konyhában. A visszautasítás óta azonban mintha a TV2-n is elfelejtettek volna, mintha megszűntem volna létezni. Azóta se hívtak egy műsorba se. De persze, előfordulhat, hogy a két dolog között nincs összefüggés, és pusztán véletlen egybeesés…
Elárulta, miből él
Bár a képernyőtől visszavonult, a szerepléssel így sem hagyott fel, mert rendszeresen hívják gasztrofesztiválokra, de mégsem ebből él, hanem leginkább az asztalos-jellegű megbízásaiból. „A legnagyobb álmom most egy nagyobb asztalosműhely kialakítása, mert az itthonit kezdem kinőni” – mondta a gasztroguru, aki eddig nagyon jó visszajelzéseket kapott azoktól, akiknek egyedi munkalapokat, előlapokat, vagy akár hangfalakat készítettem. „Két ugyanolyan terméket nem adok ki a kezemből, mindig a vevő személyiségére és otthona stílusára szabom a bútorokat. Ez a szívem csücske most, és vallom, hogy az embernek azt kell csinálnia, amit szeret.”
