Szuperhős anya

Veszekszem a gyerekeimmel, de az életemet adnám értük

Nagyon kettős érzés anyának lenni, főleg amikor az agyunkra mennek a gyerekek.

A gyerekeim kis korkülönbséggel születtek, az egyik épp csak 20 hónapos volt, mikor már megérkezett közénk a kistestvére. Ez pedig azt jelentette, hogy az idegeim nagyon hamar cafatokban lógtak, mert két ilyen picivel elboldogulni egyedül minden, csak nem sétagalopp. Az egyik sírt, mert éhes volt, szoptatni kellett, a másik hisztizett, mert miért nem játszom vele, amikor épp rajtam lóg a testvére, én meg annyira elúsztam, hogy már idejét sem tudtam, mikor porszívóztam utoljára.

Néha elszakad a cérna

Minden fronton szétszakadtam, és egyik fronton sem tudtam helytállni, úgy éreztem. Nem tudtam annyit együtt lenni a naggyal, mint akartam volna, nem tudtam annyira odafigyelni a kicsire, mint kellett volna, és nem tudtam olyan rendben vezetni a háztartást sem, amennyire elvártam volna magamtól. Csoda, hogy ilyen idegállapotban elvesztettem néha a fonalat, és olykor kiabálni kezdtem?

Valószínűnek tartom, hogy nem vagyok ezzel egyedül, bár nem szeretjük beismerni még magunknak sem, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a hátunk közepére kívánjuk az anyaságot, és kijövünk a sodrunkból. Aztán persze jön a mardosó bűntudat, hogy mégis hogy lehettünk ennyire türelmetlenek, hiszen mi vagyunk a felnőttek, ők még csak kicsi gyerekek, igazán nem kellene velük kiabálni. És valóban nem kellene, mégis, emberből vagyunk, és ha már nagyon kiborulunk, bizony hangosabban szólunk a gyerekekre.

A bűntudat ilyenkor elkerülhetetlen, de kicsit engedékenyebbnek kell lennünk magunkkal és nem őrlődni túl sokat rajta. Hiszen mind tudjuk, hogy minden kiabálás mögött ott van az a mérhetetlen szeretet is, amivel a tűzbe mennénk a gyerekeinkért. Ezért a következő pár gondolatot érdemes kiverni a fejünkből, és nem rágódni a kiabálás miatt annyira.

kiabálás gyereknevelés anyaság

Emberből vagyunk, és ha már nagyon kiborulunk, bizony hangosabban szólunk a gyerekekre (Képünk illusztráció – fotó: iStock)

1. Borzalmas szülő vagyok, mert kiabáltam

Nem a kiabálástól lesz rossz szülő valaki. Sőt sok anya azért kiabál, mert nagyon jó szülő, mert legalább próbálkozik a gyerekneveléssel, szeretné, ha rendes ember válna a gyerekeiből, ezért néha kiabál, ha épp nem az elvárásoknak megfelelően viselkednek. Akkor lennénk rossz szülők, ha kicsit sem törődnénk a gyerekeinkkel, nem érdekelne, mit művelnek és nem kiabálnánk velük, ha disznóságot csinálnak.

2. Biztos lelki sérüléseket okozok a gyerekeimnek

Nem jó a gyerekeknek, hogy kiabálunk velünk, ez biztos, de azért a lelki sérülések nem ott kezdődnek, hogy anya rákiált a gyerekre, hogy ne dugjon villát a konnektorba, vagy hogy vegye már fel a cipőjét, ha hatvanszor megkértük rá. Van különbség kiabálás és kiabálás között is, az egyik a gyerek érdekében történik, a másik pedig bántja a gyereket, ez utóbbit nyilván nem szabad alkalmazni.

3. Én vagyok az egyetlen szülő, aki kiabál a gyerekével

Mindenki más biztos tökéletesen meg tudja oldani az életét kiabálás nélkül, csak én vagyok olyan béna, hogy elszakad nálam a cérna. Természetesen ez nem igaz. A legbékésebb ember is ki tud borulni a saját gyerekétől. Egyszer a gyerekem tündéri, végtelenül türelmes óvó nénije mondta azt, hogy mások gyerekével könnyű dolga van, bezzeg a sajátja úgy ki tudja hozni a sodrából, hogy még ő is meglepődik rajta.

Az élet nem fekete vagy fehér. Attól még, hogy néha kiborulunk, kiabálunk, ajtót csapkodunk vagy bezárkózunk a fürdőbe sírni egyet, mindent megtennénk a gyerekeinkért. Ha vészhelyzetben vannak, mi termünk ott egyből, hogy segítsünk nekik. Mi vigasztaljuk őket, gondoskodunk róluk, szeretjük és ringatjuk őket, amikor arra van szükségük. Minden idegszálunkkal a gyerekeink jólétén dolgozunk, nem csoda, ha időnként elfáradunk és türelmetlenül reagálunk. Majd ha felnőnek a gyerekeink, nem arra fognak emlékezni, hogy anya kiabált velük az oviba menet, hogy siessenek az indulással, hanem arra, hogy annyira szeretjük őket, hogy az életünket adnánk értük.

Lezárult az NLC – Szuperhős anyák Pályázata

A szerkesztőség által kiválasztott édesanyákra pedig olvasóink szavazhatnak 2019. augusztus 26. és 2019. szeptember 08. között.

Minden kiválasztott édesanya BABY DOVE ajándékcsomagot kap!

18 és 49 éves kor közötti édesanya vagy, akinek van legalább egy 3 éves vagy annál fiatalabb gyermeke? Töltsd ki kérdőívünket, a válaszadók között 20 db Dove ajándékcsomagot sorsolunk ki.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése