Amit ne vegyél be a vitaminokkal kapcsolatban

Amikor az ember betegnek, gyengének érzi magát, könnyebben befolyásolható, kevesebb fenntartással kezeli a reményt keltő híreket, információkat. Épp ezt az elesettséget használják ki azok, akik a tudomány megállapításait figyelmen kívül hagyva terjesztenek téves információkat a különféle vitaminok hatásáról.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy az interneten, a Facebookon egyre harsányabban hirdetik magukat kétes hírű oldalak, akik – a kattintás kedvéért – olyan címekkel igyekeznek felkelteni az olvasók figyelmét, amelyekből egy szó sem igaz.

Amiben talán az álhíreket közlő oldalak sem mondanak mást, mint a mértékadó, hiteles szájtok, az az, hogy a vitaminok olyan biológiai hatású szerves vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek az egészség fenntartásához, ám az emberi szervezet nem, vagy nem elégséges mennyiségben képes előállítani, ezért a szükséges mennyiséget pótolni kell.

Ezt támasztja alá az Országos Gyógyszerészeti Intézet legutóbbi Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot 2014-es vizsgálata, amely megállapítja, hogy „a felnőttek nem elhanyagolható részének az élelmiszerfogyasztás alapján számított vitaminbevitele nem megfelelő”.

De lássuk, mik azok az álhírek, amelyek folyton visszatérnek – de amiket messze el kell kerülnünk -, és mi az igazság ahhoz képest, amit állítanak!

Az újsághirdetéssekel egyidősek a kamuhirdetések. A szépség-és egészségipar már a múlt században is céltáblája volt a hiszékeny fogyasztóknak. (a hirdetéseket a Tolnai Világ Lapjából és a Borsszem Jankóból válogattuk)

Álhír: A B-vitamin rákot okoz.

Valójában: Mindössze egy, 2017-ben megjelent, tudományosan megkérdőjelezhető kutatás állította azt, hogy a B6 és B12-vitaminokat tartalmazó étrendkiegészítők éveken át tartó túladagolása mellett előfordultak rákos megbetegedések.

A B6-vitamin (piridoxin) nélkülözhetetlen a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében, egyes ingerületátvivő anyagok képzéséhez és a vérképzéshez.

A B12-vitamin növényi eredetű élelmiszerekben nem, csak állati eredetűekben található meg. Elengedhetetlen a szervezet fehérje- és szénhidrát-anyagcseréjében, a vörösvértestek képzésében, a hemoglobin-képzésben és a nitrogén-anyagcserében is.

Álhír: A C-vitamin gyógyítja a rákot. Sajnos, a C-vitaminkúrával történő rákgyógyítás nem állt meg az álhíreknél, 2018. februárjában egy magyar (állat)orvost ítélt el a bíróság, miután a kuruzsló rákos betegeknek javasolta, hogy nagy dózisban szedjenek C-vitamint, mert attól meggyógyulnak. 

Valójában: A C-vitamin, vagyis aszkorbinsav elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez. Segíti a sebgyógyulást, csökkenti a fogínyvérzést, de gyorsítja a megfázásból való felgyógyulást. Rendszeres szedésével csökkenti a rák- és szívbetegségek kialakulásának kockázatát, ahogy a koleszterinszint és a magas vérnyomás csökkentésében is nagy szerepe van.

Álhír: A D-vitamin hatástalan azoknál a betegségeknél, amelyeknél eddig gyógyhatást tulajdonítottak neki.

Valójában: A D-vitamint hiába támadják, a tudományos vizsgálatok ugyanis egyértelművé tették szerepét a csontképződés folyamatában, miatta fejlődhetnek egészségesen a fogak és a csontok és elengedhetetlen a jelenléte a kalcium és foszfor felszívódásánál is.

Álhír: A B komplex-vitamintól meghízunk.

Valójában: Mivel a vitaminoknak nincs kalóriaértékük, így nincs energia, ami átalakulhat zsírrá vagy izommá. Az a félelem sem állja meg a helyét, hogy a B komplex-vitamintól nagyobb lesz az étvágyunk. Egyedül arról tudni, hogy vitaminhiányos állapot után a B komplex az egészséges szintre állítja be az étvágyadat.

Álhír: Az E-vitamin megvéd az öregedéstől.

Valójában: Erre semmilyen tudományos bizonyíték nincs. Annyi igaz belőle, hogy az E-vitamin, más néven tokoferol segíti a sejtregenerálódást, védi az ereket, antioxidáns hatású, erősíti az immunrendszert és védi a bőrt a napfény okozta öregedéstől.

Álhír: Az A-vitamin hiánya vakságot okozhat.

Valójában: Ez így, ebben a formában nem igaz. Az viszont igen, hogy az A-vitamin hiánya okozza a szem ideghártyájának szélén elhelyezkedő látóidegsejtek pusztulását. Ettől ugyan nem veszítjük el látásunkat, de hozzájárulhat a farkasvakság kialakulásához, amikor a beteg a szürkületben, félhomályban gyengébben lát, szeme nehezebben szokik hozzá a fény utáni sötétséghez. 

Álhír: A D-vitamin szedése elmebetegséget alakíthat ki.

Valójában: Éppen fordítva van – találták a kutatók, miután több különböző vizsgálat is kimutatta, hogy a D-vitamin hiányától szenvedő anyák esetében károsan befolyásolhatta a vitaminhiány az újszülöttek agyának fejlődését. A várandósok napfényhiánya tehát egyenes összefüggésben áll a magzati agyfejlődés zavarával.

Álhír: Idősebbeknél egyre kevésbé hat a D-vitamin

Valójában: Az életkor nem befolyásolja a vitamin felszívódását, amelyet élelmiszerekkel vagy tápanyagokkal viszünk be a szervezetünkbe. Az azonban igaz, hogy a napsütésből remélt D-vitamin kevesebb lehet, mivel csökken a bőr D-vitamin-termelőképessége.

Álhír: A narancsban van a legtöbb C-vitamin.

Valójában: Amíg 100 gramm narancsban 50 milligramm C-vitamin van, addig a brokkoliban 110, a kelkáposztában 130, az igazán durva C-vitaminhordozók pedig a csipkebogyónál kezdődnek, aminek 100 grammjában 400 milligramm vitamin van. A frissen szedett homoktövisnél pedig ez a szám 800-5000 milligramm is lehet.

Álhír: A vitaminoknak nincs szavatossági idejük.

Valójában: Minden vitamin dobozán van lejárati idő, ami után már ne szedd be. A szavatossági idő után ugyanis a vitaminok vesztenek a hatékonyságukból. Ha egy doboz lejárt vitaminnal találkozol, inkább vidd be egy gyógyszertárba és vegyél helyette újat!

Láthatjátok, sok álhír, tévhit kering a vitaminokról, ezért érdemes rákérdezni a gyógyszerésznél, ha pedig beteg vagy és más gyógyszereket szedsz, kérdezd ki az orvosodat is, mert a vitaminok szedése befolyásolhatja a felírt gyógyszerek hatékonyságát.

Azt se gondold, hogy minél több vitamint szedsz be, annál jobban leszel! Az ajánlott napi bevitelt semmiképp se lépd túl, mert a zsírban oldódó vitaminok elraktározódhatnak a szervezetedben, és komoly gondot okozhatnak.