„Egyhetes nyaralásra készültünk, de három hét kényszerpihenő lett belőle, amiből az utolsó kettőt táppénzen töltöttem, ugyanis a nyaralásból hazatérve beteg lettem. Az influenzaszerű tünetek mellé erős tüdőfájdalom társult, a lázam csak addig mozdult 40 fok alá, amíg hatott a lázcsillapító. Az orvos hazaérve tüdőgyulladást állapított meg, és persze ekkor volt a legnagyobb kánikula” – meséli Anikó, akinek tavalyi nyaralását fűszerezte meg a legionella baktérium. A legionellózis fertőzést a meleg vizes környezetben megjelenő Legionella pneumophila baktérium okozza, így veszélyt jelenthetnek a nem megfelelően gondozott zuhanyzók, hűtőtornyok, pezsgőfürdők és szökőkutak is.
Hideg vízben nem veszélyesek
A vizekben élő baktérium 20 fok alatt nem szaporodik, de akár egy évig is életképes. Ha a víz hőmérséklete a 20–50 fok közötti tartományba melegszik és a szaporodás feltételei megteremtődnek (ilyenek például: exponált személyek egészségügyi állapota, fogékonysága, a megfelelő tápanyagforrások, a pangó vízterek és legfőképpen a vízrendszerekben kialakult „biofilmek” (összetapadt mikroorganizmusok és azok elhalt maradványai). A legionella baktériumok a 60 fok fölötti vízhőmérsékletet nem szeretik. Ekkortól inaktiválódnak, vagyis nem fertőznek, és 70 fok fölött el is pusztulnak. Több nagy kiterjedésű járványos megbetegedést okoztak már Európában például a nedves hűtőtornyok, amelyek több kilométeres körzetben fertőzhetnek. Leggyakrabban augusztus környékén jelentkeznek megbetegedések, mivel a legtöbb ember ebben az időszakban tölti a szabadságát. Sok esetben a fürdők túlterheltek, és a meleg kedvez a baktérium tovaterjedésének.
Nem emberről emberre terjed
A baktérium emberről emberre nem terjed, és a legionellával fertőzött víz elfogyasztása sem jelent veszélyt. Ám amennyiben ilyen vízből aeroszol képződik (pl. zuhanyzó, pezsgőfürdő, élményfürdő, jakuzzi, szökőkút, nagynyomású mosó, párakapu), akkor belégzés útján bejuthat a tüdőbe, és megbetegedést okozhat. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a baktérium a legfeljebb 4 mikrométernyi vízcseppecskéken jut be a tüdőbe, a nagyobb vízcseppeket a felső légútban kiszűri a szervezetünk. A melegben a párolgás miatt több nagyobb méretű részecske mérete csökken 4 mikrométer alá, így a fertőzés kockázata is nő. Ezért különösen fontos, hogy a berendezéseket megfelelően karbantartsák.
Nem szeretnénk találkozni vele (Profimedia)
Mennyire veszélyes?
A baktérium gyorsan szaporodik, a belégzéstől számítva 12-48 órán belül már megjelennek az influenzaszerű tünetek.
Klinikailag két jól elkülőníthető formája van:
1.Nem tüdőgyulladásos forma, csekély légúti tünetekkel jár. Halálozás nem fordul elő, a tünetek 2-5 nap alatt megszűnnek A hivatalos EU-s ajánlás szerint nem szükséges az antibiotikus kezelés, ha a folyamat itt megáll.
2.Tüdőgyulladásos formája: emésztőrendszeri vagy idegrendszeri tünetekkel, legsúlyosabb esetben halálos kimenetelű is lehet. Az Európai Unióban működő megfigyelőrendszer szerint a betegek 10%-a hal meg a betegségben, de az egészségügyi ellátással összefüggő legionella megbetegedések 30%-a végződik halállal.
„A legnagyobb kockázatot azok a berendezések okozzák, amelyek közforgalmú térben (szállodák, fürdők, iskolák stb.) üzemelnek. A legionella megjelenése a kórházakban különösen nagy veszélyt jelent olyan ápolási területeken, mint a hematológia, onkológia, transzplantációs osztályok, intenzív ápolási egységek. Vagyis mindenhol, ahol gyenge vagy legyengített immunrendszerű betegeket kezelnek” – hívja fel a figyelmet dr. Radnai Ferenc okl. vegyész, legionella-kockázatelemző.
Európában a megbetegedések 18%-a hozható összefüggésbe az utazással. A fertőzések döntően Francia-, Olasz,- Spanyolországban és Portugáliában történtek az elmúlt években. Természetesen ezek statisztikai számok – a nem megfelelően karbantartott és ellenőrzött kockázati közegek bárhol veszélyt jelenthetnek.
Kötelező rendszeresen vizsgálni
Mivel a kórokozó belélegzéssel terjed, ez esetben sem az alapos kézmosás, sem az egyéb bevált megelőzési módszerek nem segíthetnek. A fertőzés ellen védekezni csak az előírások betartásával lehetséges. Hazánkban 2015 februárjától lépett hatályba az Emberi Erőforrások Minisztériumának 49/2015. (IX.6.) rendelete, mely szerint a fokozott kockázatot jelentő közegekben (például kereskedelmi szálláshelyeken, egészségügyi és szociális létesítményekben, hűtőtornyokban, közfürdőkben a 30 foknál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén) kötelező rendszeres vizsgálatokat, mintavételeket végezni a legionella kiszűrése érdekében. „A kockázatfelmérés során meghatározzuk a keletkezett aeroszolnak kitett egyének számát, a rizikócsoportokba tartozók arányát. Ellenőrizzük a takarítást, karbantartást, vízhőmérséklet-mérést), a laboratóriumi vizsgálatok gyakoriságát és az eredményeket” – magyarázza dr. Radnai Ferenc.
Mi a helyzet az otthoni vízzel és a klímával?
„A vízhálózatokban és a vizes berendezésekben a használat során egy nyálkás bevonat, az ún. biofilm alakul ki. Ebben a bevonatban különböző élő szervezetek tudnak elszaporodni, így a Legionella pneumophila is. Arra kell törekedni, hogy ez a bevonat minél vékonyabb legyen. Ez leginkább rendszeres alapos hypós lemosással érhető el. A legionella baktérium nem kedveli a magas vízhőmérsékletet, ezért célszerű 50 fok fölé beállítani a vízmelegítőt. Az átfolyós rendszerű berendezések eleve nem jelentenek veszélyt” – mondja a szakértő. Hozzáteszi, a legionella fertőzésekről az a tévhit kering, hogy azt a klímaberendezések okozzák. Ezek azonban csak akkor jelentenek kockázatot, ha a levegőből kondenzálódott víz nem tud akadálymentesen elfolyni. Nagyobb klímarendszereknél a légnedvesítő nem megfelelő karbantartása jelenthet inkább veszélyt.