Sosem volt kérdés, hogy Sydó Nóra is sportorvos lesz. Édesapja, dr. Sydó Tibor belgyógyász, kardiológus, sportorvos a Telekom-Veszprém férfi kézilabda csapat orvosa már több mint tíz éve.
„Abban nőttem fel, hogy a veszprémi kézisek járnak hozzánk. Részben ezért is szerettem volna én is sportorvos lenni. Szeretek sportolókkal foglalkozni. Voltam a jászberényi férfi kosárcsapat orvosa, dolgoztam a Vasas női röplabdásaival, most pedig az úszóválogatott egyik keretorvosa vagyok” – mondja Nóra, aki harmadéves egyetemistaként kezdett tudományos diákköri kutatómunkát végezni prof. dr. Merkely Béla témavezetésével a Városmajor Szív-és Érgyógyászati Klinikán. Az orvosi egyetem elvégzése után PhD-hallgatóként folytatta kutatásait. Lehetősége nyílt bekapcsolódni a világ legnívósabb klinikájának, a minnesotai Mayo Klinika terhelésélettani kutatásaiba. 2014 óta kutató munkatársként részt vesz a sportkardiológiai részleg kutatásaiban, így rálátása van arra, mennyire más az amerikai sportorvosok munkája, mint az európaiaké: „A sportorvoslásnak sok ága van, én főként a sportkardiológiával foglalkozom. Jelentős különbség, hogy Amerikában a nagy csapatoknál már egy komplett egészségügyi team foglalkozik a sportolókkal.”
Persze Magyarországon is változik a sportorvoslás megítélése, a sportolók egyre nyitottabbak az orvosi támogatásra. Az elmúlt években előfordult, szívvel kapcsolatos sportolói halálesetek miatt egyre többen akarják kivizsgáltatni magukat, egyre többen mennek el a szűrésekre – akár amatőrök, akár profik, akár idősebb, master sportolók.
Sydó doktornő nem győzi hangsúlyozni, hogy a rendszeres sportorvosi kontroll jelentősen csökkentheti a váratlan események számát. Sokat számítanak az örökletes tényezők, éppen ezért a sportorvosi vizsgálat egy részletes anamnézisfelvétellel kezdődik, rákérdeznek a családban előfordult szívbetegségekre. A kikérdezés során az orvosok monitorozzák a terheléssel összefüggő panaszokat is, komoly jelzés például, ha valaki sport közben mellkasi fájdalomra panaszkodik, vagy arra, hogy idő előtt kifullad, terhelhetősége csökken.
Sydó Nóra, sportkardiológiával foglalkozó szakember
Magyarországon a sportorvosi alapszűrésnek nem része a szívultrahang vizsgálat, csak a kórtörténet felvétele, a fizikális vizsgálat és az EKG. De a kiterjesztett sportkardiológiai vizsgálatok segítségével nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy sportolhat-e versenyszerűen az illető – legyen profi, amatőr vagy időskorú sportoló. Sydó Nóra is emlékszik olyan esetre, amikor egy, a magyar élvonalban játszó focistával kellett közölni, hogy abba kell hagynia az élsportot. „Fontos a megfelelő kommunikáció, hogy megértse a páciens: az ő érdekében vonjuk vissza a sportorvosi engedélyét. Ettől ő még teljes életet élhet, csak nem lehet profi sportoló.”
A Mayo Klinikán töltött időszak alatt Nóra megtapasztalta, hogy mennyire másképp működik az amerikai rendszer. Ott az orvos senkit nem tilthat el az élsporttól, létezik ugyanis a közös döntéshozatal elve. Az Egyesült Államokban az orvos megbeszéli a sportolóval a kockázati tényezőket, és elmondja, hogy nem javasolja a folytatást, ám a sportoló a rizikó pontos ismeretében dönthet a pályafutásáról.
Vizsgáltunk a Városmajori Klinikán egy amerikai kosarast, akit a Paks le szeretett volna igazolni. Kivizsgáltuk, és találtunk nála egy olyan rendellenességet, amivel nem engedhettük sportolni. Amerikában évek óta így játszott. Pont a Mayo Klinikán történt az ottani kivizsgálása, ahol a szoros kardiológiai kontroll mellett közös döntéshozatallal végül nem korlátozták a sporttevékenységet.
Pedig a hirtelen szívhalál előfordulását jobb minimálisra csökkenteni: nem véletlen, hogy Merkely professzor szakmai irányítása mellett Sydó doktornőék Magyarországon komplett labdarúgócsapatokat szűrnek, gyakran a klubok még a játékos leigazolása előtt megvizsgáltatják a kiszemelt focistát.
Sajnos azt mutatja a statisztika, hogy háromszor-ötször annyi élsportoló hal meg hirtelen szívhalál miatt, mint szabadidő-sportoló, talán ennek is köszönhető, hogy egyre több stadionban, futballpályán megjelentek az automata defibrillátorok, amiket laikusok is tudnak működtetni, csak követni kell a gép utasításait.
Más sportágakban is egyre komolyabban veszik az orvosi jelenlétet, a Magyar Úszószövetség épp a legutóbbi országos bajnokságon állapodott meg a Semmelweis Egyetemmel, miszerint az komplex egészségügyi hátteret garantál a sportolók számára. Ennek kapcsán az az orvosi csapat, melynek Sydó Nóra is tagja, egy kiterjesztett sportkardiológiai szűrést végez a Városmajori Klinikán.
A rendszeres sportorvosi kontroll jelentősen csökkentheti a váratlan esetek számát (Fotó: iStock)
„Emellett keretorvosként utazom a csapattal, most például Dél-Koreába kísérem az úszóválogatottat a világbajnokságra. Komoly feladat három hétre összekészíteni az egész stábnak – edzőknek, úszóknak – a gyógyszerszükségletét. A mostani út előtt mindenkit beoltatunk, nehogy valamilyen fertőzés rontsa a teljesítményt. Főleg megfázások, hasmenések, apróbb betegségek, sérülések szoktak előfordulni. Ezeket a sportolóknál úgy kell kezelni, hogy a lehető leggyorsabban folytathassák a munkát.”
Míg a labdarúgásnál már egy külön vizsga kell ahhoz, hogy valaki orvosként a Magyar Labdarúgó Szövetség által szervezett meccseken a kispadon ülhessen, addig a többi sportágban egyelőre lehet csapatorvos akár egy bőrgyógyász vagy kardiológus is. Sydó Nóra azonban nem állna meg a kardiológus végzettségnél: „Ami a legnagyobb kihívást jelenti számomra, az a teljesítményfejlesztés. Mindig az a nagy kérdés, hogyan lehet egyre jobbnak és jobbnak lenni. Most már a terhelésélettani vizsgálatokkal is hozzájárulhatunk a jó eredményekhez.”
A vizsgálatokon túl az orvos is részt vesz a specifikus, személyre szabott edzésterv kialakításában, másrészt megfelelő táplálkozási előírásokat is társíthat mellé – legyen szó akár profi, akár amatőr sportolóról. Nem mindegy ugyanis, hogy egy csupa izom élsportoló étrendjét kell összeállítani, benne kellő mennyiségű szénhidráttal és fehérjével, vagy egy fogyni vágyó amatőrét, aki sokkal jobban jár, ha két futás között sok salátát és zöldséget fogyaszt.
Sydó Nóra, aki jelenleg a Nemzeti Olimpiai Bizottság sporttáplálkozás-szakértő képzését végzi, elsősorban a sok zöldségre épülő mediterrán diétát javasolja a fogyni vágyó futóknak, kocogóknak amellett, hogy a koleszterinszintre mindig érdemes odafigyelni.
Így egyél, ha fontos a szíved!
A szív- és érrendszeri betegségek elkerüléséért alacsony zsírtartalmú, rostdús, a növényi alapanyagokat előtérbe helyező étrenddel tehetjük a legtöbbet. A magas vérnyomás megelőzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy kerüljük a magas nátriumtartalmú élelmiszereket, például a chipseket, porleveseket, húskészítményeket. A zöldségfogyasztás kardioprotektív hatása többrétű: a zöldségekben található kálium, magnézium és élelmi rost segít a vérnyomás csökkentésében, a zöldségeket általában jellemző alacsony kalóriatartalom pedig az egészséges testsúly megtartásában, ami szintén csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. További tippeket itt találsz.