Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szűrd ki cikkek

Nyomtatóval készített szív, belélegezhető gyógyszer: elképesztő kardiológiai kutatások

Magyarországon vezető halálok a szív- és érrendszeri betegség, vagyis emiatt veszítjük el a legtöbb embert. Ezzel a nemzetközi listákon is rosszul állunk, létfontosságú tehát, hogy a kutatók egyre többet tudjanak meg a szívről – és bizony akadnak is elképesztő eredmények. Ezekből válogattunk.

A depresszív alkat szívbetegségre hajlamosít

A Semmelweis Egyetem kutatói azzal foglalkoznak, hogy megtalálják a kapcsolatot az emberi személyiség jellegzetességei (affektív temperamentumok) és a betegségekre való hajlam között. Mostanáig már sikerült azonosítani azokat az alaptípusokat, amelyek kapcsolatban állhatnak a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel.

A veleszületett személyiségjellemzőknek öt típuscsoportját különíthetjük el: depresszív, ciklotím (hullámzó kedélyállapotú), hipertím (aktív, nyitott), ingerlékeny és szorongó. Érdekes, hogy depresszív és szorongó alkatból a nők között van több, viszont férfiak között több az ingerlékeny.

A kutatás során kétszáz, CT-vizsgálatra váró beteggel vettek fel kérdőívet a lelki paramétereikről és személyiségjellemzőikről, majd az elkészült CT-képet összevetették ezzel a Városmajori Szív- és Érgyógyászai Klinikán.

A kutatók arra jutottak, hogy minél erősebb a hipertím (vidám, magabiztos, aktív, nyitott) jellemvonás a vizsgált betegeknél, annál nagyobb eséllyel lesznek a vizsgálat során egészségesek az egyének koszorúerei.

D-vitamin a szívkárosodás megelőzésére

Milyen jó lenne, ha csak bevennénk egy kis vitamint, és az helyreállítaná a szív- és érrendszerünk károsodásait! Nos, ez így van. Az Ohiói Egyetem kutatói azt találták, hogy a D3-vitamin képes helyreállítani a kardiovaszkuláris rendszerben keletkezett károsodásokat (ilyesmit leginkább a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség okoz) – írja az International Journal of Nanomedicine.

(Fotó: Profimedia)

Ha D-vitaminról van szó, akkor általában a csontokra gondolunk, viszont mostanában több kutatás is alátámasztotta, hogy a szívinfarktuson átesett betegek nagy részének alacsony a D3-vitamin szintje. Azt is feltártuk, hogy a D-vitamin kedvező hatással bír a kardiovaszkuláris rendszerre” – mondta a kutatás vezetője.

A hatásmechanizmus a következő: a D3-vitamin fokozza a nitrogén-monoxid termelését (ennek alapvető szerepe van a vérrögök keletkezésének megakadályozásában), emellett képes csökkenteni az úgynevezett oxidatív stressz szintjét is.

Összességében elmondható, hogy a D3-vitaminnal történő kezelés képes helyreállítani a kardiovaszkuláris rendszer károsodását, és csökkenteni a szívinfarktus kockázatát. „Ez egy nagyon olcsó terápiás lehetőség a szív-érrendszeri károsodások kezelésére, amihez nem kell új gyógyszert kifejleszteni” – tette hozzá a kutatásvezető.

Háromdimenziós szívet nyomtattak emberi szövetből

Ez az első alkalom, hogy valaki sikeresen megtervezett és kinyomtatott egy teljes szívet tele sejtekkel, véredényekkel és kamrákkal” – nyilatkozta Tal Dvir professzor, a Tel-avivi Egyetem kutatásának vezetője. A szívet egy beteg saját sejtjeiből alkották meg azért, hogy beültetés után kizárják a kilökődés kockázatát – a nyomtatás három órába tellett, és egy apró szervet eredményezett, de az orvosok azt mondják, nem lehetetlen az emberi szív méretében is megoldani ugyanezt.

Ezt követően laboratóriumban tartják majd a szívet, és arra „trenírozzák”, hogy valódi szervként viselkedjen. Dvir elmagyarázta, hogy a kinyomtatott sejtek kapcsolatba tudnak lépni egymással, de együttműködés még nincs köztük. Ha ez is megvan, jöhetnek az állatkísérletek, vagyis a beültetés. A professzor szerint akár tíz éven belül elterjedhetnek a szervnyomtatók, ami megoldja azt, hogy eddig sok beteg hiába várt donorra.

A nők gyakrabban halnak meg infarktusban, mint a férfiak

Riadó a nők szívbetegsége miatt címmel tartott ülést nemrégiben az Európai Parlament Szívcsoportja. Nem véletlenül: bár úgy tartjuk, hogy a szívbajok inkább a férfiakra jellemzőek, valójában a szív-és érrendszeri betegség felelős a nőket ért összes haláleset több mint feléért Európában. A leggyakoribb halálok a sztrók, a második leggyakoribb a szívkoszorúér-betegség.

Linda McAvan EP-képviselő így nyilatkozott: „Az európai intézményeknek, a nemzeti egészségügyi hatóságoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a nők a szív- és érrendszeri egészségének megőrzésére, a tudománynak pedig még jobban figyelnie kell a nemekre jellemző szempontokra.”

Dirk Sterckx képviselő szerint a szív és érrendszeri betegségek eddiginél hatékonyabb megelőzésére van szükség. Szerinte az EU sokat tehet például azért, hogy minél több nő szokjon le a dohányzásról.
 
Ma már azt is elmondhatjuk, hogy hazánkban a szívinfarktusban elhunyt nők aránya magasabb, mint a férfiaké, ezért fontos a tünetek korai felismerése. Hiába egészségtudatosabbak a nők, családtagjaik érdekeit a sajátjaik elé helyezik: míg a gyerekek panaszaira nagyon odafigyelnek, a magukét sokszor későn észlelik, és több idő telik el, mire mentőt hívnak. Ráadásul mivel az terjedt el, hogy a szívinfarktus főként a férfiakat veszélyezteti, a nők nem mindig ismerik fel az infarktus jeleit: a mellkasi fájdalmat, gyomorfájást, légszomjat, verejtékezést és fáradtságérzést.

A nők egyébként átlagosan nyolc évvel később kapnak infarktust, mint a férfiak, és náluk nem biztos, hogy van mellkasi fájdalom – előfordulhatnak kevésbé egyértelmű tünetek is. A háttérben az áll, hogy a nőknek van egyfajta hormonális védettségük, amit az ösztrogén nyújt az infarktus ellen, a klimaxszal azonban ez megszűnik (és fontos kiemelni, hogy azelőtt is csak a cigimentesen élőknél működik).

Önmagát regeneráló szív

A friss kardiológiai kutatások szerint a szívizomsejtek egész életünk során pótlódnak, ami nagyszerű hír azoknak, akiknek károsodott a szívük leállás vagy betegség miatt (ilyenkor akár milliónyi sejtet is elveszíthet a páciens). Érdekes, hogy míg szervezetünk egyes sejtjei hetente pótlódnak, mások egyáltalán nem – a legtöbb kardiológus eddig úgy gondolta, hogy a szív képtelen a regenerálódásra.

A Karolinska Intézet kutatói most kimutatták, hogy az emberi szívizomsejtek folyamatosan, lassan cserélődnek” – írják svéd kutatók. Évente a sejtek egy százaléka újul meg, bár a kor előrehaladtával ez a tempó csökken.

Nanorészecskékkel a szívbetegség ellen

Olasz és német kutatók kifejlesztettek egy olyan nanorészecskés inhalátort, ami hatékonyan képes kezelni egyes szívbetegségeket – derül ki a Science Translational Medicine folyóiratban közzétett eredményekből.

Az utóbbi évtizedekben a nanorészecskéket alkalmassá tették arra, hogy gyógyszermolekulákat szállítsanak, mert így azok a rejtettebb szervekig is eljuthatnak. A gyógyszereket általában intravénásan adagolják, vagy szájon át szedik, de szívbetegség esetén ez nem mindig hatékony, éppen ezért az új technikával egyszerűen be is lehet lélegezni a gyógyító anyagokat, így azok gyorsabban eljutnak a szívizomig.

A kutatócsoport beszámolója szerint a gyógyszeres kezelés előtt a kísérleti állatok szívműködése 17 százalékponttal rosszabb volt, mint az egészséges állatoké, a kezelés után viszont 15 százalékponttal javult – nemsokára a humán vizsgálatokkal folytatódhat a kísérlet.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top