Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szűrd ki cikkek

Pozitív lett a cöliákiateszted? Nincs vége a világnak!

Haspuffadás, folyamatos hasmenés vagy székrekedés esetén érdemes számba venni azt is, hogy akár cöliákia is okozhatja a tüneteket.

A cöliákia, vagyis a gluténérzékenység betegség. Száz emberből egyet érint, de csak 12 százalékuk tudja magáról, hogy beteg. Pedig érdemes utánajárni a dolognak, hiszen a gluténérzékenység e fajtája teljes életmódváltással jól kezelhető.

Valószínűleg csak az érintettek tudják, hogy a gluténérzékenység három betegséget is takarhat. Közös bennük, hogy mindhárom okozója a szervezet gluténbevitelre adott reakciója, ám kialakulásukban, kezelésükben lényeges eltérések vannak.

Gyakori gluténérzékenység a búza- vagy gabonaallergia, amikor a gabona egyes fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorok) ad kóros immunválaszt a szervezet. (Gluténtartalmú gabona a búza mellett például a tönkölybúza, a rozs és az árpa is.)

Szintén a glutén okozza a cöliákia és a nem cökáliás gluténérzékenység tüneteit is, de a két betegség kialakulásában jelentős eltérés van. A legsarkalatosabb különbség a két betegség között, hogy míg a cöliákia – régi nevén lisztérzékenység – nem gyógyítható, élethosszig tartó autoimmun betegség, addig a nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) ellen van gyógymód.

Cöliákia avagy nem cöliákiás gluténérzékenység? Nem mindegy!

A cöliákia örökletes betegség, legtöbbször már gyerekkorban, két-három évesen jelentkezik, jellemzően a korai gluténtartalmú étrend bevezetése után, de ugyanúgy kialakulhat idősebb gyermekeknél vagy akár felnőttkorban is. Az orvosok megfigyelték, hogy egypetéjű ikreknél az előfordulása kifejezetten magas, 75 százalékos, ha a családban volt már első ági, cöliákiás felmenő. Statisztikai adatok szerint a lisztérzékenységben szenvedő betegek 70 százaléka nő, és Magyarországon száz ember közül egyet érint a betegség.

Ami tilos (Fotó: Profimedia)

A gluténszenzitív enteropátia egyfajta autoimmun betegség, ami a vékonybélben lévő bélbolyhok pusztulásával jár. A cöliákiás betegek szervezete nem tudja feldolgozni a táplálkozáskor bevitt sikér (glutén) egyik fehérjecsoportját, a gliadint, ami kölcsönhatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, az immunrendszer pedig ellenanyagot kezd termelni a saját szervezete ellen. Ennek következében állandó gyulladás alakul ki a beteg szervezetében. A vékonybél bélbolyhai pusztulni kezdenek, csökken a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódása.

Bár a tünetei hasonlók, az NCGS (nem cöliákiás gluténérzékenység) és a cöliáka közötti legnagyobb különbség, hogy a nem cöliákiás gluténérzékenység gyógyítható. Az NCGS általában egy emésztőrendszert érintő zavar vagy egy gyulladással járó betegség antibiotikumos kezelése után alakulhat ki. Oka, hogy megnő a bélfal áteresztőképessége, így a tápanyagok félig emésztetlenül jutnak a szervezetbe. A cöliákiával ellentétben ez a kór nem örökletes és jellemzően felnőttkorban alakul ki. A tünetek a gluténtartalmú ételek elfogyasztása után már akár pár órán belül vagy a következő napokban jelentkeznek, míg a cöliákia esetében több nap, több hét is eltelhet a tünetekig. Gyógyítása pre- és provitaminokkal lehetséges, a kezelés alatt a betegnek egyéni gluténmentes étrendre van szüksége. Egyszeri vérvétellel kimutatható.

Miből veheted észre?

Gyermekeknél árulkodó jel lehet, ha hirtelen étvágytalanná válnak, hánynak, majd kialakul náluk az úgynevezett pókhas. Ez utóbbi amiatt történhet meg, hogy bélrendszerükben felgyűlik a széklet, és fokozódik a bélgázképződés, ráadásul hasfali izomzatuk nem olyan erős. Mivel a bélbolyhok károsodásakor először a zsírfelszívó képesség sérül, a cöliákiás gyerekek széklete fényesen csillog, de az is utalhat még a betegségre, ha a megszokottnál nagyobb mennyiségű, és nem homogén állagú.

A betegség másodlagos tünetei a felszívódási zavar következményében alakulnak ki. A cöliákiás gyerekek az alultápláltság miatt visszamaradnak a fejlődésben, azaz kisebbek, gyengébbek a kortársaiknál, vérszegénység és vitaminhiányra utaló betegségek alakulhatnak ki náluk. De jel lehet az is, ha a gyerek nyűgös, ingerlékeny, fáradt, és játék helyett inkább feküdne.

A felnőttkori tünetek nem ennyire egyértelműek, mindenesetre gyakori hasmenés, puffadás esetleg székrekedés esetén érdemes erre is gondolni. A cöliákia okozta vitaminhiány számos más betegség okozója lehet, mint például a csontritkulás, hajhullás és körömbetegségek, izomgyengeség, kimerültség és krónikus fáradtság. De okozhat pszichés zavarokat, menstruációs problémákat ugyanúgy, mint kóros fogyást vagy neurológiai problémát. Sajnos gyakori, hogy a férfi és női meddőség okai között megtalálható a cöliákia…

Ezt mondja az orvos

Hiába a gyanú a cöliákiára, diagnózis előtt nem javallott változtatni az étkezési szokásokon, mert a gluténmentes diéta akár téves negatív eredményt is hozhat.

A betegség diagnosztizálása vérvétellel kezdődik, a vérmintában az orvosok a cöliákiára jellemző ellenanyag, a transzglutamináz elleni antitest mennyiségét mérik – ilyenkor javasolt az első fokú rokonok genetikai vizsgálata is – ezzel kimutathatók a cöliákiára hajlamosító genetikai változatok. Fontos azonban megjegyezni, hogy a legtöbb esetben a szerológiai és genetikai vizsgálat együttesen sem alkalmas a cöliákia diagnózisának biztos felállítására, ezért fontos a vékonybél felső szakaszából vett szövettani minta elemzése is!

Van kiút!

Mint ahogy a cikk elején is írtuk, élethosszig tartó betegségről van szó, nincs ellene gyógymód, viszont életmódváltással, a gluténtartalmú élelmiszerek elhagyásával a cöliákia kezelhető. Gluténmentes ételek rendszeres fogyasztása után a vékonybél bélbolyhai regenerálódnak, a tápanyagfelszívó képesség helyreáll, és megszűnik a gyulladás.

Pozitív diagnózis után a helyes gluténmentes étrend kialakításában segítségre lehet egy dietetikus szakember is, emellett érdemes átfutni a glutenerzekeny.hu vonatkozó táblázatát, ami felsorolja azokat az élelmiszereket, ami tiltott dolognak számít egy cöliákiás beteg esetében.

Érdemes szem előtt tartani, hogy bár a halban, tőkehúsban, tej- és tejtermékekben, tojásban, gyümölcsökben nincs glutén, ezek nagyüzemi feldolgozása közben bármikor hozzáadhatják. Éppen ezért kell mindig elolvasni a termékek csomagolásán a tájékoztatást!

Címlap

top